Plázalázban ég a a vidék
Sorra nyílnak idén a bevásárlóközpontok a vidéki nagyvárosokban. Idén tíznél több bevásárlóközpontot adhatnak át Budapesten kívül – derül ki a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) lapunkhoz eljuttatott adatsorából. Csak a Center Invest Kft. öt Stop.Shop bevásárlópark megnyitását tervezi az év során Gödöllőn, Kaposvárott, Keszthelyen, Nagykanizsán és Gyöngyösön, jövőre pedig Orosházán is. Ezek a budapesti plázáknál jóval kisebb, zömmel 7-10 ezer négyzetméter alapterületűek lesznek.
Debrecenben és Szegeden a fővárosi Örs vezér téren található Árkádhoz hasonló plázák nyílnak meg idén a tervek szerint, a Magnum Hungária ingatlanfejlesztő Csoport pedig nyolc helyen (Esztergomban, Mohácson, Vácott, Tatán, Salgótarjánban, Hatvanban, Szolnokon, Győrött) nyitna Family Center típusú, 8-13 ezer négyzetméter körüli plázákat. Egerben márciusban nyílhat meg a város első plázája, az Agria Park, amely egyebek között hipermarkettel, könyvesbolttal, sportüzlettel és multiplex mozival, valamint tucatnyi vendéglátóipari egységgel várja a vásárlókat. A vidék „plázásodását” jól mutatja, hogy tavaly először meghaladta a kisvárosokban található központok száma a budapestiekét. Míg a fővárosban 32 pláza működött 2007 végén, addig a vidéken már 35 központ várta a látogatókat. Hozzátartozik viszont az igazsághoz, hogy a budapesti plázák összesített alapterülete még így is majdnem kétszer akkora, mint a kisebb városokban üzemelőké.
„A bevásárlóközpontok mérete alkalmazkodik a város lakosságához. Míg vidéken a 30 ezer négyzetméter alatti plázák az elterjedtebbek, addig a fővárosban 100 ezer négyzetméteresnél nagyobból is többet lehet találni” – magyarázza Balatoniné Kiss Judit, az MBSZ főtitkára. Ellenben a nagyvárosok bevásárlóparkjaiban elérhető szolgáltatások színvonala, a nyitva tartás ideje, valamint a boltok összetétele gyakorlatilag megegyezik a budapesti „nagytestvéreiknél” megszokottal. Ez egyebek között annak is köszönhető, hogy a beruházóknak vannak állandó bérlőik, akik mindenhová elkísérik őket, akármelyik városban is építkeznek. Vidéken azonban Balatoniné Kiss Judit szerint jellemzően nagyobb figyelmet fordítanak arra az építtetők, hogy a helyi kereskedők is megjelenjenek bérlőik között. Ami azért fontos, mert a kisvárosi plázák sokkal inkább állandó törzsközönségre építenek, míg a budapestiekben több az „átutazó” vendég és a turista.
Azzal nem kell számolni, hogy éveken belül már a nagyobb falvakat is eléri a plázaláz. Egy európai felmérés szerint egy átlagos méretű bevásárlópark csak akkor életképes, ha néhány kilométeres vonzáskörzetében legalább 60 ezer potenciális vásárló él.
