Budapest és Prága olcsóbb lett

Térségünkben csupán Budapest és Prága büszkélkedhet azzal, hogy – ha kismértékben is, de – csökkent az irodafenntartási összköltség, miközben a versenytársaknál mindenütt jelentősen drágult – derül ki a DTZ nemzetközi ingatlan-tanácsadó globális felméréséből.

Az egy munkaállomásra jutó éves bérleti költség alapján felállított sorrend szerint továbbra is London (West End) maradt az első (31 160 dollár) és Hongkong a második helyen (27 540). London (City) a harmadik (20 690), míg Párizs egy hellyel hátrébb került, így a 20 430 dolláros átlagos éves bérleti költségével a negyedik legdrágább helyszín a világon. Tokió (öt belvárosi kerület) az ötödik a listán (18 430 dollár), ezzel három hellyel előrelépett 2006-hoz képest.

Dublin (18 130 dollár) és Frankfurt (16 830) megtartotta hatodik, illetve kilencedik helyét, míg New York (Midtown) a korábbi ötödikről a hetedikre csúszott vissza (17 010), annak ellenére, hogy a költségek négy százalékkal emelkedtek a múlt évhez képest. Jellemzően a nyugat-európai városok vannak túlsúlyban a világ tíz legdrágább irodai helyszíne közt, ahol Ázsia és Óceánia térségéből csak Hongkong és Tokió szerepel. Palo Alto (Kalifornia) és Oslo tizenkét hellyel előrébb lépett, így mindkét város bekerült a top tízes listába a nyolcadik, illetve a tizedik helyen.

Összességében a bérleti költségek mindegyik régióban nőttek, de a legjobban Közép- és Kelet-Európában, 43 százalékkal az előző évhez képest, így jelenleg 7930 dollár a munkaállomásokra jutó éves bérleti költség. Ismét Moszkva és Kijev a legdrágább helyszín Kelet-Közép-Európában. A két város munkaállomásokra jutó éves költsége között 5190 dollár különbség volt, ez jelentős növekedés a 2006-os eltéréssel (950 dollár) összehasonlítva. Moszkvában a bérleti költségek (16 200 dollár) 95,2 százalékkal emelkedtek az előző esztendőhöz képest.

A moszkvai decentralizációs politikának megfelelően a hatóságok korlátozzák a belvárosban kialakítható irodák összterületét, ezért az itteni kínálat egyre szűkebb. Tavaly a város ezen részén átadott új irodák aránya körülbelül 20 százaléka volt a teljes moszkvai újiroda-állománynak, és ez a szám várhatóan 15 százalékra csökken 2008-ban, részben az építési telkek hiánya miatt.

A telekommunikációs, az IT-profilú, a pénzügyi, az üzleti és az energiaágazatok élenjáró vállalatai által a nagy kiterjedésű, minőségi területek iránt támasztott kereslet várhatóan tovább növeli a moszkvai prémium irodák bérleti költségét. A prágai piaci aktivitás meglehetősen stabil volt a többi közép- és kelet-európai helyszínhez képest, így három hellyel hátrébb, hetedikként végzett. A bérelt irodák aránya egyenletes bővülést mutat, így a költségek sem változtak. Bár a munkaállomásonkénti átlagos éves költség dollárban mért értéke (5000) nőtt, ez az euró erősödésének tudható be.

Észak-Amerikában továbbra is New York a legdrágább: évente 17 010 dollár az egy munkaállomásra jutó átlagos bérleti költség. Palo Alto és Washington DC szorosan követi New Yorkot 16 870, illetve 16 500 dollárral. A kereslet miatt a bérleti költségek Kanadában látványosan emelkedtek. A kanadai városok között Vancouverben volt a legnagyobb (37,3 százalék) az előző évhez viszonyított növekedés, így 12 100 dollárt tett ki a munkaállomásonkénti átlagos bérleti költség. Emellett 13 900 dolláros munkaállomásonkénti éves költségével Calgary maradt a legdrágább helyszín az országban, egész Észak-Amerikában pedig az ötödik helyen áll. VG

A válaszadók 75 százaléka szerint Közép- és Kelet-Európában várhatóan nőnek majd a bérleti költségek.

A válaszadók 75 százaléka szerint Közép- és Kelet-Európában várhatóan nőnek majd a bérleti költségek.-->