Gazprom: elég az 50 százalék
Ausztria pár hete kereskedelmi oldalról kövezte ki a beruházás útját, Szerbia, Bulgária és Olaszország pedig vezetéképítésben is összefog a projektgazda Gazprommal, amelyet Csehország már korábban beengedett gáz-nagykereskedelmébe. A hazai késlekedés oka az lehet, hogy a Mol Nyrt. vélhetőleg nem enged többségi ellenőrzést orosz partnerének a beruházáshoz kötődő eszközökben, vállalkozásokban. „Ez nem feltétlenül akadály” – közölték lapunkkal az ügylethez közel álló körökből. A Gazprom kész 50 százalékos tulajdonhányad mellett is társulni a Mollal. Ám forrásunk szerint is túl lassú a magyarországi munka, például a közös, 10-15 milliárd köbméteres kereskedelmi tároló fejlesztésének előkészítése. Zavaróak egyes befolyásos csoportok részéről az „oroszok a spájzban vannak” típusú megnyilatkozások is. Nyitott, mely magyarországi vezetékszakaszban lenne a Gazpromnak 50 százaléka, vagyis, hogy Románia felől lép-e be majd az új cső, vagy a Szerbiától Ausztriáig Magyarországon át haladó szakaszon folyik-e a tranzit. Korábbi közlése szerint a Mol semekkora hányadot sem akar eladni a meglévő hálózatából. Az nem előnyös Magyarországnak, ha az érintett szakaszban a tranzit miatt megfordul a szállítás iránya, mert bár ez az olcsóbb megoldás, de megszűnne az Ausztrián keresztüli, vagyis az orosztól független gázimport-lehetőségünk. Ugyanakkor az orosz céghez közel álló forrásunk nem ad sok esélyt annak, hogy új közös csövet fektessen le a Mol–Gazprom társulás Románia felől. Áralkui, illetve korábban megállapodott árképletei alapján a Gazprom az év elején jelentősen megemelte gázárait. Magyarország a 350 dolláros európai átlagot megközelítő összeget fizeti ezer köbméterenként. Az, hogy honnan fog jönni a cső, azon múlik, hogy a Fekete-tenger alól mely európai országban vezetik a szárazföldre, és hol ágazik majd ketté. Úgy tudjuk, a bulgáriai
érkezés és a szerbiai Y a befutó tervvariáns, tehát nem kell Magyarországon új csövet építeni. Most mégis főleg bulgáriai Y-ról és Románián keresztüli tranzitról olvashatunk, sőt, az utóbbi ország felajánlotta, hogy a Déli Áramlat román területen érkezzen Európába. Ám a beruházók nem kaptak a lehetőségen. VG
