Méregdrága ötkarikás játékok

Minden idők legdrágább téli olimpiája lehet a 2014-es szocsi ötkarikás játékok. Mindössze fél év telt el azóta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) bejelentette: hat év múlva a Fekete-tenger partján lévő orosz település láthatja vendégül a téli sportok legjobbjait, azonban már most látszik, a szervezők messze alábecsülték a rendezés költségeit. Jelenleg úgy fest, hogy az olimpia 15 milliárd eurónál is többe kerülhet, a korábbi tapasztalatokból kiindulva ugyanakkor valószínűsíthető, ez még korántsem a számla vége. Eredetileg a pályázati anyagban 185 milliárd rubelre, azaz 8,3 milliárd euróra saccolták a játékokhoz kapcsolódó összes kiadást. Ebben a szervezés költsége mellett benne volt a szükséges sportinfrastruktúra kialakítása (1,3), a közlekedési hálózat fejlesztése (4,4), illetve az energiaellátás korszerűsítése (1,8 milliárd euró). Szergej Sztyepasin korábbi orosz miniszterelnök azonban a közelmúltban egy kormányülésen jelezte: számos tényezőt rosszul mértek fel, így a rendezés teljes költsége akár a korábban jelzett összegnek a kétszerese is lehet.

Kiemelte: elsősorban az olimpiai létesítmények felhúzásához szükséges ingatlanok árát becsülték jelentősen alá, ezek ugyanis a NOB bejelentését követően néhány héten belül megduplázódtak, és azóta – igaz, lassabban, de – tovább emelkedtek. Nem csak a magas telekárak drágítják azonban az olimpiát: nagyon valószínű, hogy a közlekedési infrastruktúra kialakítása is többe kerül majd, mint eleinte képzelték.

Az olimpia rendezési költségének számottevő alábecslése azonban nem orosz sajátosság, az elmúlt években lényegében mindegyik ötkarikás játék esetében ez történt. Az úttörők a görögök voltak, akik az athéni nyári olimpia megrendezésére összességében jóval több mint kétszer annyit költöttek, mint amennyi az eredeti tervekben szerepelt. A közvetlen rendezési költséget a pályázatban 500 millió dollárra becsülték, a végösszeg azonban ennek közel ötszöröse lett, a teljes infrastrukturális beruházásigény pedig az eleinte számított 4,6 milliárd dollár helyett 10 milliárd fölé szökött.

Bár nem kapott nagy hangsúlyt, de természetesen nem sikerült tartani a tervezett büdzsét az idei pekingi olimpia esetében sem. A kínai kormány eredetileg valamivel több mint 1,6 milliárd dollárt különített el a játékok közvetlen megrendezési költségeinek fedezésére, tavaly októberben azonban negyedével növelte az esemény büdzséjét. Feltehetőleg a többi – az ötkarikás játékokhoz kapcsolódó – beruházás sem jött ki annyiból, mint eleinte gondolták, azonban ezek finanszírozásának részleteiről nem számoltak be a szervezők. Jóval nagyobb botrányt kavart ugyanakkor a londoni olimpia költségvetésének elszállása. A 2012-es játékok becsült büdzséje már tavaly nyáron közel négyszerese volt a pályázati stádiumban tervezett 2,4 milliárd fontnak (4,7 milliárd dollár), és szakértők szerint a végösszeg elérheti akár a 15 milliárd fontot (29,5 milliárd dollár) is. A britek az első módosításokat a magas acélárak miatt megugró infrastrukturális beruházásokra fogták, tavaly azonban kiderült, hogy az olimpiai park is drágább lesz, mint képzelték.

Nem sikerült tartani a költségterveket az elmúlt években a téli olimpiákon sem. A legutóbbi torinói játékokon többször is az olasz államnak kellett rendkívüli segítséget nyújtani, hogy fedezni tudják a végül 1,4 milliárd dollárra rúgó közvetlen szervezési költségeket, míg Vancouverben – ahol két év múlva lesz olimpia – a sportlétesítmények kerülnek jóval többe, mint tervezték.

Az elmúlt években megfigyelhető az a tendencia, hogy viszonylag magas a felmerülő költségek fedezésében a közfinanszírozás aránya. Különösen igaz ez a pekingi olimpiára, ahol a kiadások körülbelül 90 százalékát állami forrásból fedezik.

A költségek ilyen magas hányadát utoljára a montreali olimpiai esetében vállalta magára az önkormányzat. Annak hatalmas pénzügyi bukás lett a vége, s a kanadai város évekig törlesztette adóságait.

Az elmúlt években megfigyelhető az a tendencia, hogy viszonylag magas a felmerülő költségek fedezésében a közfinanszírozás aránya. Különösen igaz ez a pekingi olimpiára, ahol a kiadások körülbelül 90 százalékát állami forrásból fedezik.

A költségek ilyen magas hányadát utoljára a montreali olimpiai esetében vállalta magára az önkormányzat. Annak hatalmas pénzügyi bukás lett a vége, s a kanadai város évekig törlesztette adóságait. Kelet-Közép-európai remények Az elmúlt években régiónkban is egyre erősebb törekvés lett az olimpiarendezés. Prága 2016-ra már beadta a pályázatát, e szerint a cseh főváros nyolc év múlva 136 milliárd koronából (8,07 milliárd dollár) rendezné meg az ötkarikás játékokat.

Hazánk egyelőre nem pályázott, mivel egy tavaly publikált hatástanulmány szerint Budapest legkorábban 2020-ban lenne kész a rendezésre.

Ekkor a hazai olimpia valamivel több mint 5000 milliárd forintba (mintegy 29 milliárd dollár) kerülne, ennek a tizede lenne a közvetlen rendezésiköltség.-->