Gyarapodó megfigyelések
Egyre inkább figyelik az alkalmazottaikat munkavégzés közben a vállalatok idehaza is. Bár ez Magyarországon még korántsem annyira elterjedt, mint tőlünk nyugatabbra, de illegális megfigyelési botrányok eddig is akadtak. Napjainkban már nemcsak fizikailag figyelik meg a munkavállalókat, de nyomon követik a virtuális világban végzett tevékenységüket is. Leggyakrabban a költségek csökkentése miatt merül fel az alkalmazottak telefonhívásainak és internet-hozzáférésének korlátozása vagy ellenőrzése – mondta lapunknak Gombás László, a Symantec informatikai biztonsági cég magyarországi képviseletének vezető rendszermérnöke. Így például egy 200 fős cégnél csak az a tény, hogy bejelentették, mérik a telefonhasználatot, mellékállomásonként havonta kétmillió forint megtakarítást eredményezett – számolt be személyes tapasztalatairól a Symantec munkatársa.
Míg néhány éve az internethasználat viszonylag magas költségei indokolták az ellenőrzést, addig napjainkban inkább a dolgozók idejének hatékonyabb kihasználása a cél – ne az interneten szörfözzön, hanem a munkájára koncentráljon. Emellett az internet irányába haladó adatcsomagok elhasználhatják az értékes belső hálózati sávszélességet, így lassítva a céges informatikai rendszerek közötti kommunikációt, amely végső soron a termelékenység csökkenéséhez vezethet.
Leggyakrabban a böngészést és az e-mail használatot szűrik a vállalatok, ez azért is indokolt, mert a böngészők sérülékenységét kihasználva különböző rosszindulatú kódok települhetnek a számítógépekre, így azok fertőzésforrássá válhatnak a vállalati hálózat számára. Az e-mail tartalom szűrése – például bizalmas fejlécű anyag internet irányába nem hagyhatja el a hálózatot – azért is fontos, mert nemcsak az alkalmazottak mulasztásából, illetve rosszindulata miatt fordulhat elő adatszivárgás, de vírusfertőzés is okozhat hasonló eseményt – tette hozzá Gombás László. A megfigyelés egyébként rendkívül széles körű lehet, és a jelenlegi technológiai lehetőségek alapján magában foglalhatja akár a képernyőtartalom és a billentyűzetleütések naplózását is.
A múlt évben az amerikai vállalatok több mint negyede bocsátott el alkalmazottat az elektronikus levelezési, illetve harmada az internetezési problémák miatt – derül ki az American Management Association (AMA) és a The ePolicy Institute felméréséből. Azon vállalatok körében, ahol levelezési okokból bocsátottak el alkalmazottakat, a szabályok megszegése volt a leggyakoribb indok, az esetek 64 százalékában. Az internetezésnél a sértő vagy nem megfelelő tartalmak megtekintése, fel-
illetve letöltése vezet, az ilyen okokból elbocsátott alkalmazottak több mint 80 százalékánál volt ez a probléma.
Egyre nagyobb az igény a hazai vállalkozások körében a videomegfigyelő rendszerekre is, és gyorsan nő azon ügyfelek száma, amelyek konkrét területek megfigyelésére adnak megbízást – számolt be a tapasztalatokról Mihalik László, az Őrmester Zrt. biztonságtechnikai mérnöke, üzletágvezetője. Hozzátette: ez egyébként általában rendkívüli eseményt követően, a további problémák megelőzése érdekében történik, illetve akkor, ha arra gyanakodnak, hogy illegális tevékenység zajlik a vállalkozásnál, de még nincs rá konkrét bizonyíték.
A munkahelyeken elhelyezett kamerákkal való visszaélés, „kémkedés” a közelmúltban került reflektorfénybe, amikor a német Stern magazin kiderítette, hogy a Lidl az elmúlt évben rendszeres megfigyelés alatt tartotta németországi alkalmazottait, és róluk kamerafelvételeket készített. Mindezt az üzlethálózat is elismerte, de védekezésképpen leszögezte, hogy a felvételek kiértékelésével csupán a dolgozók esetleges melléfogásairól akartak értesülni.
A Lidl esete egyébként korántsem egyedülálló. Két évvel ezelőtt Magyarországon a Vodafone egyik alkalmazottja perelte be a távközlési társaságot – amelyhez később több dolgozó is csatlakozott –, mert a cég 2005-ben kifejlesztett flottás nyomkövetéssel tartotta szemmel vezető beosztású dolgozóit, pedig ők abba nem egyeztek bele, sőt, nem is tudtak róla. Az ügyben 2006 decemberében született jogerős ítélet, amely az alkalmazottaknak adott igazat, illetve kötelezte a Vodafone-t az adatok törlésére. A németországi Lidlnél történt titkos megfigyelések Magyarországon nem jellemzők – fogalmazott a Világgazdaság érdeklődésére Kis György, az Anima Polygraph Kft. ügyvezetője. A hazai törvények értelmében a dolgozóval tudatni kell, ha kamerát telepítettek a munkahelyen – fűzte hozzá. Elsősorban
vagyonvédelmi, bűnmegelőzési okok miatt alkalmazzák a cégek, sok estben pedig a technológiai, illetve a munkafolyamatokat figyelik meg a vállalatok, ám csak olyan helyeken szerelik fel a kamerákat, amely üzemi terület, vagyis az intim szférát nem sérti, sértheti. Ezt erősítette meg lapunknak Tamon István, a Consensor vállalkozásbiztonsági és magánnyomozó társaság vezetője. Tapasztalata szerint a versenyszférában leginkább a pénzügyi és a kereskedelmi cégeknél gyakoriak a megfigyelések. A kamerás felvételekkel például nemcsak egy címletváltási csalás bizonyítható, hanem egy erőszakos ügyfélviselkedés is, a lopási szándék és a tényleges lopás bizonyítására is.
A munkahelyen működő kamerarendszerekkel Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos elmondása szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett személy hozzájárult, vagy ha azt a törvény elrendelte. A munkáltatónak nincs joga arra, hogy a kamerák használatával ellenőrizze a munkavállalói munkahelyi magatartását, munkavégzését. Semmilyen célból nem lehet olyan helyiségekben kamerát elhelyezni és működtetni, amelyet a munkavállalók munkaközi pihenőjének eltöltése céljából jelöltek ki, továbbá nem lehet kamerát elhelyezni öltözőkben, illemhelyiségekben, zuhanyzókban sem.
Lenyomozott vállalatvezetők
Az ellenőrzés általában már a munkahelyre történő belépéskor elkezdődik – mondta el Békési Tihamér, az Őrmester Vagyon-védelmi Zrt. vezérigazgató-helyettese.A kitöltött kérdőívekben adott válaszokat a munkáltató ellenőriztetheti. Ilyenre az Őrmester Zrt. is többször kapott felkérést. Ez inkább a vezetőkre vonatkozik, többek között azt szokták vizsgálni, van-e személyes érintettsége hasonló tevékenységet végző cégben. Hasonlókról számolt be Kis György is: a kulcsmunkakörök, a bizalmi pozíciók esetén a vállalatok gyakran előzetesen élnek az információszerzés legális lehetőségeivel.
A jelölt megbízhatóságát mélyinterjúval, tesztekkel, referenciákkal is lehet ellenőrizni, sőt, akár hazugságvizsgálóval is. Legyen szó egyébként kamerafelvételről, vagy a poligráfos vizsgálat eredményéről, ezek csak akkor használhatók fel hivatalosan, hatóság előtt, ha azok legálisan, a dolgozó tudomásával, beleegyezésével készültek.
A kitöltött kérdőívekben adott válaszokat a munkáltató ellenőriztetheti. Ilyenre az Őrmester Zrt. is többször kapott felkérést. Ez inkább a vezetőkre vonatkozik, többek között azt szokták vizsgálni, van-e személyes érintettsége hasonló tevékenységet végző cégben. Hasonlókról számolt be Kis György is: a kulcsmunkakörök, a bizalmi pozíciók esetén a vállalatok gyakran előzetesen élnek az információszerzés legális lehetőségeivel.
A jelölt megbízhatóságát mélyinterjúval, tesztekkel, referenciákkal is lehet ellenőrizni, sőt, akár hazugságvizsgálóval is. Legyen szó egyébként kamerafelvételről, vagy a poligráfos vizsgálat eredményéről, ezek csak akkor használhatók fel hivatalosan, hatóság előtt, ha azok legálisan, a dolgozó tudomásával, beleegyezésével készültek.-->
