Ománi befektető a Molban

Nyolc százalékot vásárol a Mol Nyrt.-ből az ománi tőke külföldi kihelyezésére összpontosító, 100 százalékban állami tulajdonú Oman Oil Company SAOC (OOC) a március 8-án kötött stratégiai megállapodás részeként.

A 8 774 040 darab A sorozatú törzsrészvény 145,429 dolláros (1 USD = 172,45 forint – MNB-középárfolyam, 2008. március 10.) részvényárfolyamon kerül át új tulajdonosához. A magyar társaság cserébe olyan eszközöket kap, amelyeket Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató nem jelölhetett meg a tegnapi sajtóbeszélgetésen, mert a tárgyalások még folyamatban vannak, s mert az érintett kisebbségi üzletrészekre más cégeknek elővásárlási joga van. (Stratégiája ismeretében azonban feltételezhető, hogy az ománi, esetleg a térségi kutatás-termelésbe száll be a magyar olajtársaság – a szerk.) A tulajdonszerzésre várhatóan még ez év végéig sor kerül. A 8 százaléknyi Mol-pakett azon hányadáért, amelyért esetleg nem sikerül megszerezni a kiszemelt eszközöket – szélsőséges esetben az egészért –, pénzt kap a magyar vállalat. (Az ár dollárban fix.) A Mol számításai szerint azzal sem jár rosszul, de ekkor újabb ománi lehetőségeket is keres.

A 8 százalékos hányadot 5 százaléknyi, jelenleg az MFB-nél tartott papírból kapja meg az OOC, a többit a Mol saját részvényeiből. „Az átadandó hányad nagyságát maga az ománi társaság jelölte meg, az árról pedig kemény vitákon döntöttünk” – válaszolt a Világgazdaságnak Hernádi Zsolt. Ugyanakkor értelmetlennek tartotta az összeget az OMV által feltételekkel kilátásba helyezett, 32 ezer forintos részvényenkénti vételárral összevetni, hiszen az osztrák cég valójában nem is tett ajánlatot.

Elutasította azt az újságírói felvetést is, hogy a CEZ után most az OOC-n keresztül jut Mol-részesedéshez külföldi, állami hátterű vállalat, holott a magyar cég vezetése részben éppen erre hivatkozva utasította el az OMV közeledését. Mint Hernádi hangsúlyozta: sem a CEZ, sem az OOC nem törekszik a Mol irányításának átvételére, ellentétben az OMV-vel. Különbség az is, hogy az utóbbi társaságot az állam valóban irányítja, az előbbi kettőnek pedig „csak” tulajdonosa. Hernádi Zsolt szerint cége stratégiájába teljességgel beleillik a most kötötthöz hasonló stratégiai partnerségeken keresztüli növekedés, ezek által van mód valódi értékteremtésre. A tradicionális regionális monopóliumok viszont már nem működnek.

Az OOC részéről egyébként ez az első olyan üzlet, amelyet a térségünkben kötött, bár már korábban is kereste a kapcsolatokat. A Mollal közösen akár a kelet- és közép-európai, akár a közel-keleti térségben is kiépítene további együttműködéseket. Az OOC gazdasági társaság 100 százaléka az Ománi Szultánság kormányáé. A céget 1992-ben azzal a céllal alapították, hogy előmozdítsa a kormány energetikai befektetési lehetőségeit Ománban és az országon kívül. Jelenleg a következő üzletekben van érdekeltsége: kutatás és termelés, vezetékes és tengeri szállítás, olajfinomítás és petrolkémia, alumíniumipari és energetikai nagy- és kiskereskedelem.

„A Mol mostani lépése nem változtatja meg az OMV vele kapcsolatos terveit, de továbbra is azt kérdezzük: miért ad el a magyar társaság vezetése tulajdonhányadokat a cégből az osztrák cég által kínált 32 ezer forintos részvényenkénti árnál jóval olcsóbban? – reagáltak a Mol megvásárlására törekvő társaságnál a Világgazdaság kérdésére. Az osztrák cégnél hiányolták a tegnap bejelentett tranzakció részleteit, a mellette szóló stratégiai érveket és a tőle várt üzleti haszon közlését is. Úgy látják, a Mol vezetése ismét úgy engedett harmadik félnek ellenőrzést a cég részvényei fölött saját kontrollja erősítése céljából, hogy közben az ügyletből nincs haszna a társaságnak. „A tranzakció újabb okot adott az OMV-nek arra, hogy a Mol áprilisi közgyűlésén javasolja az ügyletek átláthatóbbá tételét.”

Július 31. Az Italiana Energia e Servizi 100 százaléka

Augusztus 2. A Tifon kiskereskedelemi hálózat 100 százaléka

November 6. Egy kameruni tengeri blokk 40 százaléka

November 7. Két kurdisztáni termelésmegosztásos szerződés

Július 31. Az Italiana Energia e Servizi 100 százaléka

Augusztus 2. A Tifon kiskereskedelemi hálózat 100 százaléka

November 6. Egy kameruni tengeri blokk 40 százaléka

November 7. Két kurdisztáni termelésmegosztásos szerződés-->