Sorozatos orvos- és nővérsztrájkok várhatók?

Vojnik Mária, a parlament egészségügyi bizottságának tagja: „Nincs végleges döntés a reform folytatásának módjáról, az egészségügyi miniszter személyének megjelölése és az esetleges tárcacsere a koalíció közös feladata. Azt gondolom, az egészségügyre jutó pénzforrások decentralizációja, az 5-7 regionális, nonprofit szervezetben működő pénztár megalakítása a bejegyzés alatt lévő 22-ből közelebb viszi a szolgáltatások vásárlását a betegekhez. A reform során eddig elért eredmények biztatóak, hiszen a járulékrendszer koszerűsítésével a tb-járulékot fizetők száma sok százezerrel nőtt, az ellenőrzési rendszerrel pedig több tízmilliárd megtakarítást ért el az OEP. Helyes, hogy először az egészségügyi kapacitások terén csinált rendet a kormányzat, most a finanszírozást kell stabillá tenni. Fontos lenne a tőkebevonás, de azt olyan tempóban lehet végrehajtani, amilyen mértékben azt támogatják az emberek.”

Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár: „Azt gondolom, az idő Molnár Lajos előző egészségügyi minisztert igazolta, aki azért adta be a lemondását, mert a szocialisták egy része nem akarta végigvinni az ágazat reformját. Horváth Ágnes (aki Molnár államtitkára volt) küzdött még egy éven át, de végleg kiderült, az MSZP reformellenes szárnya győzedelmeskedett. Ám ha a reform megáll, a magyar egészségügy gyors ütemben tovább romlik, hiszen a magántőke bevonásának elvetésével nem jön többletforrás a rendszerbe. A költségvetési megszorítások miatt nő a kórházi várólisták hossza, azzal arányosan pedig a hálapénz mértéke is. Attól, hogy az egy állami egészségpénztár helyett hét regionális állami pénztár lesz, nem emelkednek a pénzforrások, és továbbra is fönnmarad az ország központi régiójának kivételezetten jó ellátása. Tartok tőle, hogy sorozatos orvos- és nővérsztrájkokra lehet számítani.”

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász: „Attól tartok, hogy nem szakmai szempontok szerint, hanem a politikai folyamatok mentén folytatódik az egészségbiztosítás átalakítása. Elkészült az MSZP saját csomagja a februárban elfogadott pénztártörvény módosítására, úgy vélem azonban, megvárják, amíg lesz tárgyalóképes partnerük az SZDSZ élén. Nagyon valószínű, hogy a szocialisták eredeti elgondolása, a regionális pénztári rendszer valósul meg. Ám ha az OEP helyett létrejön az 5-7 pénztár, s ők kapják meg a fejkvóta szerinti tb-járulékot, a rendszer továbbra sem lesz rugalmas, az adminisztratív költségek viszont nőnek. A betegutak szervezésére – ez hatékonyabbá tenné az ellátást – a régiók még nem alkalmasak, ezt a feladatot legfeljebb 250 ezres populációban lehet megoldani az alap- és a járóbeteg-szakellátásban. A kórházi ellátás finanszírozását a regionális pénztárak végeznék.”

Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke: „A közel 150 intézményt tömörítő kórházszövetség a vegyes biztosítási rendszer híve volt, s ma is azt támogatja. E szerint az alapvető egészségügyi ellátásokat az államnak kell szavatolnia, ezek például a járványügy, az anya- és csecsemővédelem, a mentés. A kötelező biztosítási járulék fejében kell nyújtani az OEP-től ma is járó egészségügyi szolgáltatásokat, amit akár egy, akár több biztosító finanszírozhat. Az e fölötti, extra juttatásokért pedig fizetni kell, akár kiegészítő, akár magánpénztári formában. Nem fogadható el, hogy profitérdekelt biztosítók különféle ellátási csomagok kínálatával versenyezzenek a tagságuk bővítéséért, s hogy a járulék egy része kikerüljön az egészségügyi rendszerből. Azt sem tartanánk szerencsésnek, ha a betegutak szervezésébe, a várólistákba profitérdekelt, vegyes tulajdonú biztosítótársaságok beleszóljanak.”

Meghatározták a gyógyítási csomagokat, bevezették a betegönrész fizetését, a páciensek elszámolást kapnak a kórházaktól, s megalkották az biztosítási törvényt.

Meghatározták a gyógyítási csomagokat, bevezették a betegönrész fizetését, a páciensek elszámolást kapnak a kórházaktól, s megalkották az biztosítási törvényt. -->