Varrónőket keresnek Szegeden
A szakemberhiány már a növekedés gátjává vált a Szegedi Szefo Zrt.-nél – állítja Kiss Sándor vezérigazgató. A társaságnál legalább száz, jól képzett varrónő állhatna azonnal munkába. Miközben a rendszerváltás előtt a magyar gazdaság egyik meghatározó ágazatának számító textil-ruházati ipar mára lenullázódott, a megváltozott munkaképességű és fogyatékos munkaerő rehabilitációját európai uniós modell szerint hazánkban egyedül felvállaló Szefo a Dama S.p.A-val kialakított együttműködésnek köszönhetően 2001 óta növeli termelését.
A prémium minőségű felsőruházati kötöttáru gyártásával foglalkozó szegedi cég hét éve kötött kulcsfontosságú beszállítói együttműködést a világmárkának számító Paul and Shark, valamint az amerikai és olasz piacon forgalmazott Amerigo Vespucci márkanév tulajdonosával, a Dama S.p.A.-val.
Az olasz cég számára kizárólag természetes alapanyagból előállított hímzett termékekből induláskor évi húszezret szállítottak, a két éve megújított ötéves együttműködés keretében viszont már évi kétszázezer klasszikus pulóver és 140 ezer divatpóló legyártására érkezik megrendelés. A Szegeden előállított termékeket – ezek közül a pólók ára 20 ezer, a pulóvereké 50 ezer forinttól indul – a világ 40 országába, köztük az USA-ba és Kínába is exportálja a Dama. A termelés 99 százalékát exportáló Szefo a fennmaradó kapacitás keretében Chance néven, szintén természetes alapanyagból, azonos technológiával saját márkás felsőruházati termékeket állít elő, amelyekkel az orosz mellett – észtországi kereskedelmi partnerén keresztül – a Baltikum országainak piacát célozza meg, mondván, a márkacentrikus magyar piac nem nagyon keresi a jó minőségű, de kevésbé ismert termékek kvalitásait.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez – közvetve a magyar állam tulajdonába – tartozó Szefo 1200 alkalmazottjából 900-an tekinthetők megváltozott munkaképességűeknek. A társaság csak úgy vehette fel a versenyt a kínai konkurenciával – amelynek 2005-ös dömpingje 2,7 millió európai munkahely megszűnéséhez vezetett –, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása után járó állami támogatást visszaforgatva, 80 százalékos önerővel, 1,3 milliárd forint értékű, csúcstechnológiát képviselő hatékonyságnövelő beruházást hajtott végre. A cégvezető szerint legalább ennyire fontos, hogy a kézi munkát is igénylő bérmunka során folyamatosan továbbképezték a dolgozókat. Ennek hatására növelte megrendeléseit a Dama, amely a divatérzékenységre reagálva hétről hétre változó modelleket igényel, közülük – a különféle méreteket is beleértve – egyetlen termék szériaszáma sem haladja meg a kétszázat.
Kiss Sándor szerint a szegedi társaság növekedésének ma már a szakemberhiány és a magyar munkaerő immobilitása szab gátat: amikor a dunaújvárosi Mustang farmergyár bezárt, a helyi munkaügyi kirendeltség révén albérletet, szállás-hozzájárulást és a korábbinál lényegesen magasabb bért ígértek, mégsem tudtak egyetlen szakképzett munkaerőt sem magukhoz csábítani.
A helyzetet nehezíti, hogy a hazai szakképzés az elmúlt évtizedekben szinte teljesen leépült, a magas költséggel járó betanítás viszont azért nem jár eredménynyel, mert az elmúlt négy évben az évente felvett mintegy 300 varrónő döntő többsége a 90 napos próbaidő utolsó napján távozott, jó részük éppen a mezőgazdasági idénymunka kezdetekor. Az sem könnyítette a helyzetet, hogy szabadabbá vált a munkaerőmozgás, mert Szlovákiában, Romániában (különösen Erdélyben) és Szerbiában (főként a Vajdaságban) időközben komoly mértékben felfutott a textilruházati ágazat. Az EU-n kívüli munkaerő alkalmazása ugyanakkor kockázatos, mert az onnan érkezőket – közülük a társaságnál jelenleg szerbek és mongolok dolgoznak – csak határozott idejű foglalkoztatási kötelezettséggel lehet felvenni, s ez minimálisra csökkenti a munkaadók fegyelmezési lehetőségeit. ÉMZ
