Európai Védőoltási Hét: a hazai rendszer példaértékű
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régiójának irodája által szervezett Európai Védőoltási Hét üzenete, hogy minden gyermeknek – különös tekintettel a sérülékeny csoportokra – szüksége és joga van a védőoltással megelőzhető betegségek elleni védelemre. 2008-ban a WHO április 21. és 27. közötti időszakot jelölte ki a védőoltási hét számára. Március végéig közel 33 ország – köztük hazánk is – jelezte részvételét. A WHO Európai Régiójában az oltottsági arány változatos képet mutat. Az oltatlan személyek teljesen védtelenek a védőoltással megelőzhető fertőző betegségekkel szemben. Éppen ezért folyamatosan előfordulnak olyan, magas fertőző-képességű betegségek, mint például a kanyaró által okozott nagy járványok, melyek szükségtelen kockázatnak teszik ki az oltatlan gyermekeket, és nagy gazdasági terhet rónak a nemzeti egészségügyi rendszerekre. A halálozás és a rokkantság megelőzésének költség-hatékony módja a védőoltás, amelynek költségei töredékét teszik ki a gyógyítás költségeinek. 2005-ben az európai régióban közel 600.000 csecsemő nem részesült alapimmunizálásban diphtheria (torokgyík), pertussis (szamárköhögés) és tetanus (merevgörcs) ellen. Hazánkban az életkorhoz kötött oltások teljesítése hosszú évekre visszatekintve kiváló, az oltandó korosztályokban az átoltottság meghaladja a 98 százalékot. A magas átoltottság és a védőoltásokkal kapcsolatos felügyeleti tevékenység következtében a rutinszerűen alkalmazott védőoltások révén megelőzhető fertőző betegségek járványügyi helyzete is kiváló. Hazánk a WHO Kiterjesztett Immunizációs Programjához az 1980-as évek második felében csatlakozott. Az 1990-es években a WHO ajánlásai alapján kezdődött meg a magyarországi védőoltási rendszer tudatos és folyamatos átalakítása, amelynek legutóbbi nagy mérföldköve a 2006. január 1-től életbe lépett oltási naptár volt. Az idei hét legfőbb célja hazánkban a védőoltások fontosságának hangsúlyozása és az életkorhoz kötött kötelező védőoltások magas arányú átoltottságának megőrzése, amely a járványügyi biztonság egyik alappillére.
