Lesz turizmustörvény
A kormány tegnapi ülésén elfogadta a turizmustörvény-javaslatot, amelynek célja egyebek mellett az, hogy meghatározza a turisztikai tevékenységek gyakorlásának általános feltételeit – jelentette be Bajnai Gordon, a területért felelős önkormányzati és területfejlesztési miniszter a kormányülést követő tájékoztatón.
Magyarországon csak a fenntartható fejlődésre épülő turisztikai beruházások támogathatók, értékeinket meg kell őrizni hosszabb távon is – kezdte a lényegi szempontok felsorolását megkeresésünkre Kovács Miklós, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. Ezen értékeket szem előtt tartották a jogszabály összeállításakor. Egyértelműen meg kívánták határozni a közösségi (állami és regionális) szervezetek feladatait finanszírozási és egyéb szempontból. Lényeges volt, hogy e sokszereplős piac résztvevőit együttműködésre ösztönözzék. A szakma – kritikai észrevételekkel – egységesen kedvezően fogadja a jogszabályt. Mint Wolff Péter, az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) elnöke lapunk érdeklődésére válaszolva elmondta: az ágazat képviselőinek kétharmada támogatta a tervezetet, egy ellenvélemény volt csupán, illetve néhányan egy-egy részletkérdéssel egyet nem értve tartózkodtak a szavazástól. A kormány elé terjesztett jogszabály kerettörvény – emelte ki Wolff. Egységes szerkezetbe foglalva, egyértelműen meghatározza az állami és önkormányzati feladatokat, mint például az oktatás, a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás. Nevesíti a kilenc turisztikai régiót, s számottevően megerősíti a regionális turisztikai bizottságokat azzal, hogy egyetértési jogot kapnak a fejlesztésekben. Céljaik megvalósításához forrást is rendelnek: a központi turisztikai célelőirányzat mellett regionális kereteket is meg kell határozni. Lényeges szempont, hogy a törvény minden tevékenységet, szereplőt, a turizmushoz kapcsolódó fogalmat definiál. Ezzel szintén egy nagyon régi igényt teljesít – teszi hozzá az OIB elnöke.
A jól megfogalmazott törvény nagymértékben segíti a turizmus kapcsolódását más ágazatokhoz és az egyéb állami feladatokhoz; egyértelműen kimondja például, hogy állami feladat az országmarketing, illetve a turizmusstratégia kialakítása – emelte ki Niklai Ákos, az ágazati párbeszéd bizottság munkaadói oldalának társelnöke.
A Magyar Szállodaszövetség több mint egy évtizede sürgeti a turizmusra vonatkozó törvény megalkotását – jelezte lapunknak Kopócsy Andrea elnök. A törvényjavaslat számos olyan kérdést szabályoz, amely jelenleg nincs jogszabályba foglalva: így például a turizmus szervezetrendszerét. Az anyag készítésekor a szövetség több javaslatát is beépítették, sajnos a marketingfinanszírozás és az idegenforgalmi adó, az állami hozzájárulás nominatív meghatározása nem tartozik ezek közé. Mindenképpen áttörést jelent a törvény az ágazat számára – hangsúlyozza Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. A jogszabály ugyan az egyeztetések során némiképp felpuhult, nem fogalmaz például elég egyértelműen az önkormányzatok idegenforgalmiadó-felhasználását illetően, ám egy egységes rendszert jelent, amely keretet ad majd a szakma alulról építkező kezdeményezései számára. A kormány a jogszabállyal elismeri végre a turizmus jelentőségét – hangsúlyozza a szakember. Viszont hozzáteszi: az igazi megoldás az önálló turisztikai minisztérium lenne.
