Profiteső a svájci óracégeknél
Különösen jó évet zárt tavaly a svájci óraipar, és több mint 16 százalékkal növelte az árbevé-telét. Gyári – tehát nem kiskereskedelmi – áron számítva a forgalom megközelítette a 16 milliárd svájci frankot; ez a diadalmenet már negyedik éve tart, így a bázis is igen magas volt. A forgalombővülés egyrészt az eladá-sok növekedésének, másrészt az árak emelkedésének az eredménye – foglalja össze a szak-mai szövetség, a Fédération de l’Industrie Horlogére Suisse. Az elmúlt négy évben olyan mértékben nőtt a kereslet az exkluzív svájci órák iránt, hogy a gyárak egyszerűen nem tudnak eleget szállítani. Ezért sorra feladják a kisebb piacokat. Ennek tulajdonítható, hogy a Patek Phillip a közelmúltban hagyta el a pesti Belvárost, az egyetlen helyet, ahol a márkát hazánkban kapni lehetett. Ám mint lapunk arról Genfben, a SIHH (Salon International de la Haute Horlogerie – a világ legexkluzívabb óraszalonja) kiállításon értesült, hasonlóan fényes név érkezik májusban: a Vacheron Constantin.
A világ óraiparának zenitjén öt állócsillag ragyog: A. Lange & Söhne, Audemars Piguet, Breguet, Patek Phillip, Vacheron Constantin. És ezek közül a manufaktúrák közül csupán az A. Lange & Söhne nem svájci, hanem glasshüttei német cég. Az óraipar Svájc harmadik legnagyobb exportbevételt hozó ága a gépgyártás és a vegyipar után. Pedig a japán kvarcórák divatba jötte miatt az 1970-es 90 ezerrel szemben 1984-ben már csak 30 ezer alkalmazottja volt a szakmának, és a gyártók száma 1600-ról hatszázra csökkent. Mára azonban elérte a 42 ezret, és napjainkban az a gond, hogy nincs elég jól képzett órás. Márpedig a svájci óraipar szinte kizárólag a mechanikus szerkezetekről híres. Mivel tehát szűk a kapacitás, a márkák úgy növelik a profitot, hogy egyre bonyolultabb szerkezeteket fejlesztenek ki, illetve csak néhány tíz vagy néhány száz darabos exkluzív szériákat dobnak piacra a megszállott gyűjtők számára.
Az április 12-ig tartó SIHH olyan kiállítás, ahová csak meghívóval lehet belépni, és ahol 16 exkluzív óramárka (egyik-másik ékszerben is erős) mutatja be legfrissebb fejlesztéseit a kereskedőknek. Azok azonban azt panaszolják, hogy manapság nem az a jó kereskedő, aki el tudja adni a drága órát, hanem az, aki megszerzi az árut a gyártól.
A gyárak persze néhány piacra nagyon odafigyelnek. Tudják, hogy az Arab-félszigeten, Japánban, az Egyesült Államokban és Hongkongban ott kell lenni. Különösen ez utóbbi fontos piac, mert a svájci óraipar hongkongi exportbevétele már meghaladja az amerikait.
