Székely Krisztina: A párbeszéd hiánya rossz döntésekhez vezetett
Az egészségbiztosító gyógyszerkasszája hosszú évek óta tavaly először nem lépte túl a költségvetési törvényben előirányzott keretet. Ennek az árát azonban az állam helyett a betegek és a gyártók fizették meg – mondta délelőtti sajtótájékoztatóján Székely Krisztina, az Inn ovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. A gyógyszerek támogatásában az előző évhez képest mintegy 17 százalékos, a teljes gyógyszerforgalom tekintetében 8 százalékos csökkenés következett be. Ez a csökkenés a gyártókat terhelő újonnan bevezetett adókkal együttesen több gyógyszergyártó céget nehéz gazdasági helyzetbe hozott Magyarországon.
A lakosság összkiadása pedig - bár kevesebb gyógyszert használtak, mint korábban - 14 százalékkal haladta meg az előző évit. Az elnök asszony szerint teljességgel megszűnt a párbeszéd az egészségügyi tárca és a gyártó, valamint a szakma képviselői között. Ennek következtében a gyógyszer-gazdaságossági törvény által bevezetett intézkedések egy részénél az egyeztetések hiánya a szövegezés pontatlanságához, félreérthetőségéhez vezetett, a törvény több ponton alkotmányosan is vitatható A negyedévenkénti tb-támogatás felülvizsgálatok és árcsökkentések kiszámíthatatlanná tették a gyógyszerpiac mozgását, és nehéz helyzetbe hozták az orvosokat, akik biztonságosabb terápiát folytathatnának, ha nem három havonta kellene a betegek gyógyszerezését – az új árak függvényében - átállítani.
Tovább fokozza a zavart, hogy ennek megfelelően az egyes számítógépes programokban a színezések is havonta változtak. Ez év elejére a gyártók már felélték tartalékaikat az utolsó negyedévben beadott árcsökkentések 67 százaléka már 5 százalék alatti volt. Több hatóanyag teljesen kikerült a támogatott körből, így ezeket csak más hatóanyagot tartalmazó gyógyszerrel lehet helyettesíteni Megnövekedtek az orvosok adminisztrációs terhei, valamint gyógyszerfelírási kötöttségei, amit a gyógyszerfelírás szigorító kormányrendeletben foglalt gyógyszerfelírási szankcióktól való félelem tovább fokoz, bár a szankcionálás időpontjának életbelépése ez év októberére változott. A rendelet hibáit orvos-szakmai, etikai, jogi, farmakológiai, egészség-gazdaságtani és költségvetési hibáit valamennyi érintett szakmai szervezet egyöntetűen jelezte, és ezek miatt visszavonását kérte. A rendelet módosítására tett egyetlen szakmai javaslatot azonban eddig nem vette figyelembe a jogalkotó.
A jelenleg hatályos szabályozás alapján a háziorvosok és a szakorvosok gyógyszerrendelési szokásait veti össze, a progresszivitást teljesen porba tiporva. A rendelet betartása esetén is mindenképpen lesz olyan szolgáltató, akinek fizetnie kell, hiszen az átlagszámítás mind módszer ezt eredményezi. Jelenleg nincs arra mód, hogy az orvosok, intézmények fellebbezzenek, bebizonyítva, hogy a drágább gyógyszer hatékonyabb, mert a beteg számára az egészségnyereséggel jár. A bevezetett intézkedések jelentenek az egészségügyből. Különösen problémás ez azonban a jelenlegi egészségügyi mutatók mellett. Hazánkban amellett, hogy ma is az egyik legalacsonyabb a születéskor várható élettartam európai összevetésben, ez a mutató hazánkban emelkedett a legkevesebbet az elmúlt 40 évben.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szeretne visszatérni a tárgyalóasztalhoz; partneri együttműködést és ismét párbeszédet kezdeményez a majdan kinevezendő új egészségügyi miniszterrel. A gyógyszergyártók és orvos szakmai szervezetek közös érdeke, hogy szakmai alapokon szülessenek a döntések. Ellenkező esetben az ország egészségi állapota tovább romlik, ami a nemzeti termelékenységre (GDP)-re is negatív hatással lesz.
