Szlovákok a Román-csoportban

Megvásárolja a Debreceni Hús (DH) Zrt. 49 százalékos kisebbségi részvénycsomagját a szlovák Penta kockázatitőke-társaság – erősítette meg lapunknak Román Gyula, a debreceni cég elnök-tulajdonosa. Hozzátette: az adásvételről létrejött a szerződés a Pentával, de a szlovák társaság még nem fizetett. Az elképzelések szerint hosszabb távon a Penta a Debreceni Hús Zrt. köré szerveződő hazai húsfeldolgozó cégcsoportban százszázalékos részesedést szerezne, miközben a DH 51 százalékos mai többségi tulajdonosai a szlovák vállalat húsipari vertikumában vásárolnának tulajdonrészt.

A Penta belépésével a Debrecen-Hús csoport egy nagy közép-európai húsfeldolgozó rendszer részévé válna – állapította meg Román Gyula. A hírek szerint a szlovák társaság Magyarország mellett Szlovákiában, Csehországban és Dél-Lengyelországban is húsüzemeket vásárolna, és az akvizíciókhoz mindenhol megtette az előkészületeket. Így egy olyan régiós húsipari vállalkozás jönne létre, amely a DH csoport árbevételénél legalább háromszor nagyobb, 120-130 milliárd forintnak megfelelő éves forgalmat bonyolíthatna le. Ez a magyar társaságok számára a sertésfelvásárlásban, a csomagolásban és az értékesítésben új piacokat, beszerzési lehetőségeket hozhatna, így a cégek pozíciói jelentősen javulnának. Az élesedő európai versenyben ugyanis a működési méretnek, a koncentrációnak egyre nagyobb jelentősége lesz – húzta alá az elnök.

Mint ismert, a Debrecen-Hús csoport 42-43 milliárd forintos éves forgalommal a második helyet foglalja el a hazai húspiacon a Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának az érdekeltségébe tartozó, 58-60 mil-

liárdos árbevételű Pick Szeged Zrt. mögött. A cégegyütteshez a Debreceni Hús Zrt., a békéscsabai Csabahús Kft., a szolnoki Szole Meat Kft. és a Kapuvári Hús Zrt. tartozik.

A három utóbbi társaság százszázalékos tulajdonosa a DH, amelynek 51 százalékát két befektetési társaságon – az R-KO-N Befektetési Kft.-n és a Sole Befektetési Kft.-n – keresztül három magánszemély, Román Gyula, Kovács István és Kiss László birtokolja. A befektetési kft.-k 62,5 százalékos többségi tulajdonosa Román Gyula, míg két társa vezető posztot tölt be a DH-ban. A Penta a 49 százalékos részesedést nem közvetlenül vásárolja meg, mivel az a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. tulajdonában van. Az állami pénzintézet a részvényeket korábban egy 1,8 milliárd forintos tőkeemeléssel szerezte meg, és – a bank tájékoztatása szerint – a visszavásárlásra a jelenlegi többségi tulajdonosokkal opciós szerződést kötött. Az MFB-csomagot – közölte Román Gyula – az R-KO-N Befektetési Kft. és a Sole Befektetési Kft. veszi meg, és ezt követően értékesíti a Pentának.

A tranzakció együtt jár a cégcsoport átszervezésével is, mivel a mai tulajdonosok a Kapuvári Hús (KH) Zrt.-t a kisebbségi pakett eladása előtt leválasztják a többi társaságról. Ennek oka, hogy a KH veszteségesen működik, míg a másik három cég tavaly több százmillió forintos nyereséget ért el. Ezért a kapuvári vállalatot most csak „áron alul” lehetett volna bevinni a Penta húsvertikumába. A tervek szerint a céget egy szakmai befektetői kör vásárolja ki, de továbbra is Román-érdekeltség marad.

A döntően sertésvágással és -darabolással foglalkozó KH helyzetét az nehezíti, hogy a húselőállítás és -értékesítés ma nem jó üzlet a hazai és a nemzetközi piacon – hangsúlyozta az elnök. A jelenlegi árviszonyok mellett húsipari nyereséget – miként a csoport másik három társaságánál is – csak a továbbfeldolgozás (készítménygyártás) hozhat.

A 300 forint körüli kilónkénti mai sertésárak – figyelembe véve a 25-30 forintra tehető állami támogatást is – nem fedezik a 340-350 forintos önköltséget. Ezért a 3,8-4 milliós állatállomány akár egymillióval is csökkenhet.

A húsipar – elsősorban az exportigények kielégítésére – évi 700-800 ezer élő állatot importál. A feldolgozók éves árbevétele 260–300 milliárd forintra tehető, ebből a kivitel 60-70 milliárddal részesedhet. A vállalatok összességében nulla körüli eredményt érhettek el tavaly.

A 300 forint körüli kilónkénti mai sertésárak – figyelembe véve a 25-30 forintra tehető állami támogatást is – nem fedezik a 340-350 forintos önköltséget. Ezért a 3,8-4 milliós állatállomány akár egymillióval is csökkenhet.

A húsipar – elsősorban az exportigények kielégítésére – évi 700-800 ezer élő állatot importál. A feldolgozók éves árbevétele 260–300 milliárd forintra tehető, ebből a kivitel 60-70 milliárddal részesedhet. A vállalatok összességében nulla körüli eredményt érhettek el tavaly.-->