Építőipar – cégalapítási láz

Soha annyi céget nem alapítottak még az építőiparban fél év alatt, mint 2008 első hat hónapjában: a tavalyi 2034-gyel szemben az idén 3859 vállalat alakult június végéig. Az Opten Informatikai Kft. adataiból az is kiderül: a rekordszámú cégalapítás mellett csúcsra jártak a felszámolások, a végrehajtások és a végelszámolások is az ágazatban. Végeredményben azonban folytatódott a működő cégek számának lassú emelkedése; az első fél évben 63 140 építőipari vállalkozás tevékenykedett az országban, 1650-nel több, mint egy esztendővel korábban.

A növekedést nem tartja kedvezőnek Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója, aki szerint az építőipar speciális jellegéből adódóan jellemző, hogy sok felszámolásba vitt cég tulajdonosa új vállalkozást alapítva ott folytatja, ahol abbahagyta, kifizetetlen számlákat hagyva maga után. Elégedetlen a helyzettel Pataki Mátyás, az Építőanyag-kereskedők Országos Egyesületének elnöke is. Elmondása szerint a magyar építőipar szerkezetének kedvezőtlen sajátossága, hogy rendkívül sok tőkeszegény vállalkozás működik a piacon. Mint mondta: „2006 óta azt várjuk, hogy a megrendelésállomány csökkenése miatt megindul egy egészséges koncentráció a piacon, de a most közzétett adatokból sajnos ismét nem ez rajzolódik ki. Mivel ezt a tendenciát részben a kedvezőtlen adózási környezet tartja fenn, az ágazat nagyon várja az adóterhek beharangozott csökkentését.”

Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke abban látja a bajok gyökerét, hogy „abnormális” az ágazat struktúrája. Mint lapunknak kifejtette: nem ésszerű, hogy Magyarországon ilyen nagy számban vannak építőipari vállalkozások. A hasonló méretű Ausztria ennek a töredékével is megelégszik, pedig ott kedvezőbbek a működési feltételek. Nálunk viszont a tavalyi mélypont után az idén sem túl rózsásak a kilátások, az első öt hónapban 12 százalékkal elmaradt a teljesítési volumen az egy évvel korábbi katasztrofális adattól, s a megrendelések értéke még ennél is nagyobb arányú, 15 százalékos elmaradást mutat. Szintén csúszik az uniós projektek elindulása.

A szakember, aki egyúttal a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója, az aggasztó jelek közé sorolja, hogy a szakmában harminc alatt van a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégek száma. Vagyis elsősorban kisvállalkozások tevékenykednek az ágazatban. Úgy véli: ameddig a piac nem ismeri el a valós építőipari költségeket, addig a rossz struktúra megmarad. A valóban tisztességesen dolgozó cégek nem kapnak kellő védelmet, így kiszorulnak a versenyből, tönkremennek. Rendre egymás alá ajánlanak a vállalkozások, az irreális ár mögött viszont gyakran nem tiszta piaci eszközök húzódnak meg, virágzik a feketegazdaság. Példaként említette, hogy amíg egy autószerelő műhelyben 8500 forint a hivatalos rezsiórabér, addig az építőiparban mindeddig csak azt tudta elérni az ÉVOSZ, hogy legalább ne menjenek 1900 forint alá. Megítélése szerint a közbeszerzéseknél mindenképpen el kellene érni, hogy ne az ár legyen a legfőbb szempont a nyertes kiválasztásánál.

Miközben az összes vállalat körében a felszámolások száma 11 százalékkal emelkedett a tavalyi első fél évhez képest, addig az építőiparban a növekedés üteme 21 százalék, és a felszámolás alá került 5600 cég rekordértéket jelent.

Míg a többi társaság körében egy végelszámolásra egy felszámolás jut, addig az építőiparban több mint kettő.

Miközben az összes vállalat körében a felszámolások száma 11 százalékkal emelkedett a tavalyi első fél évhez képest, addig az építőiparban a növekedés üteme 21 százalék, és a felszámolás alá került 5600 cég rekordértéket jelent.

Míg a többi társaság körében egy végelszámolásra egy felszámolás jut, addig az építőiparban több mint kettő.-->