Htm: kifogásolt szerződésbontás
Mintegy 10 százalékos forgalomcsökkenést jelent a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. nagykereskedelmi leányvállalatának a Dunamenti Hőerőművel történt szerződésbontás miatt kieső 1531 megawatt kapacitás. Lekötött teljesítményben a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokon (htm) alapuló portfólió negyede esik ki – mondta a Világgazdaságnak Tringer Ágoston, az MVM kommunikációs osztályának a vezetője. Az MVM Trade Zrt. szerdán jelentette be, hogy felmondja az Európai Unió által kifogásolt, 1995-ben kötött htm-megállapodását a francia Suez csoporthoz tartozó céggel, helyette azonban nem születik új kereskedelmi szerződés. Tringer Ágoston elmondta: az említett kapacitást ősszel a versenypiacon értékesítették volna, a szerződésbontás miatt azonban csökken a cég htm-portfóliója, így annyival kevesebb áramot tudnak eladni. A lakosságot és a nagyon kis fogyasztókat érintő energiamenynyiség a most felmondott szerződéssel szűkülő beszerzési portfólió ellenére rendelkezésre áll – hangsúlyozza. Kuhl Tibor, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója lapunknak elmondta: az Európai Unió nem az MVM-et, hanem a magyar kormányt kötelezte a versenytorzító állami támogatások megszüntetésére. A hazai jogszabályok viszont nem tartalmaznak olyan kitételt, hogy az MVM-nek új htm-szerződéseket kell kötnie, illetve, hogy azokban a Dunamenti Erőműnek elfogadhatatlan feltételeket kell szabnia.
A Magyar Villamos Művek nem jutott egyezségre a Tiszai Erőmű htm-szerződéséről sem, a Dunamentihez hasonlóan ugyanis ez a vállalat is maradna a régi megállapodásnál. Az Európai Bizottság június elején felszólította Magyarországot, hogy 2008 végéig szüntesse meg a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokat, és ezzel egyidejűleg fizettesse vissza a termelőkkel az ország uniós csatlakozása óta nyújtott támogatást. Az indoklás szerint a htm az áramtermelőknek olyan állami garanciavállalásokat tartalmaz, amelyek az uniós belső piaci rendtartással összeegyeztethetetlenek. Ugyanakkor a Dunamenti Erőmű – az amerikai AES tulajdonában lévő Tiszai Erőművel közösen – még 2007-ben bejelentette, hogy akkori tulajdonosa, a belga Electrabel a washingtoni választott bírósághoz fordul, mert álláspontja szerint a magyar kormány nem tartotta be a privatizációs szerződésben foglaltakat.
