Indul a Mol–CEZ erőműcég

Hollandiai székhellyel tegnap megalakult a Mol Nyrt. és a CEZ 8,3 millió euró alaptőkéjű, 50-50 százalékos vegyes vállalata, a CM European Power International BV. Az új társaság a tervek szerint Szlovákiában, Magyarországon, Horvátországban és Szlovéniában épít majd gázüzemű erőműveket. Elsőként a Mol csoport pozsonyi és százhalombattai finomítójának területén létesül majd egy-egy kombinált ciklusú gázturbinás erőmű a Mol közleménye szerint, mégpedig 800-800 megawatt teljesítménnyel. Pozsonyban korszerűsítik a működő hőerőművet, kapacitását 160 megawattra emelik. A két beruházás becsült várható értéke 1,4 milliárd euró.

A fentiek mellett néhány nagyobb és számos kisebb erőművi projekt is előkészítés alatt áll Magyarországon. A legnagyobb az EMFESZ Kft. által mintegy négyszázmilliárd forintból, zöldmezős beruházással Nyírtasson építendő gáztüzelésű erőmű, amely a maga nemében Európában is

a legnagyobb lesz. 2013-ra 2400 megawattnyi kapacitás jön létre. Az első két, 400 megawattos egység telepítése jövőre indul, be-üzemelésük 2011-re várható.

Hamarosan kezdődik a vásárosnaményi 230 megawattos, kombinált ciklusú, szintén zöldmezős és ugyancsak gáztüzelésű erőmű építése is, mintegy 30 milliárd forintból. (A tulajdonos Kárpát Energót az MVM Zrt. ellenőrzi.) Az erőmű 2009 közepére épül fel, és 2010-től állítható rendszerbe.

Búcsúzik viszont rövid életű gázblokkos tervétől a Mátrai Erőmű tulajdonosa, amely egyébként is csak kényszerből fordult volna a gáztüzelés felé. Egy ideig ugyanis úgy találta, hogy eredetileg tervezett lignittüzelésű blokkja a hozzá vásárolandó szén-dioxid-kibocsátási kvóták költsége miatt már nem lenne életképes. Júniusban azonban a 400 megawattos és 200 milliárd forintos lignittüzelésű blokk mellett döntött.

Már tart a tiszalöki vízerőmű korszerűsítése és bővítése 5,5 milliárd forintból, számos kisebb vízerőmű felújítása mellett. (Lásd külön cikkünket a holnapi Energia mellékletben.) A fejlesztés során 2010 végéig mindhárom áramtermelő blokkot felújítják. A korszerűsítés révén blokkonként 0,3 megawattal, 12,3 megawattra nő az erőmű teljesítménye. A költség 5,4 év alatt megtérül az áramértékesítésből. Két további nagy terv is formálódik, ám egyelőre mindkettő távol áll a megvalósítástól. Az egyiket, a paksi atomerőmű esetleges kibővítését a létesítmény tulajdonosa, az MVM Zrt. készíti elő. Kimondja egyébként az ország 2020-ig szóló energiapolitikája is, hogy a kormánynak elő kell készítenie a paksi atomerőmű blokkjait kiváltó új blokkokkal kapcsolatos döntéseket. A másik elképzelés szerint a Mátrában épülne egy tározós vízerőmű. A létesítmény jól szolgálatot tenne a hazai villamosenergia-rendszer szabályozásában. Ugyanakkor erősek a vele szembeni környezetvédelmi aggályok, hiszen a tározó kialakításához egy völgyet el kellene zárni, és végleg el kellene árasztani vízzel.

Számos úgynevezett kiserőmű is épül az országban. Az 50 megawattnál kisebb egységeket vagy gázmotor hajtja, vagy valamilyen bioüzemanyag. A Pannonpower Zrt. például megújulóalapúakra cseréli le gázalapú blokkjait. E célból saját felhasználásra kínai nádat telepített, de használ majd mezőgazdasági hulladékot is a 2012-re 17 milliárd forintból felépítendő, 35 megawatt kapacitású blokkjából. 49,9 megawattos lesz a BHD Zrt. szerencsi erőműre, amely szalmára és szintén mezőgazdasági hulladékra alapoz. E létesítmény az ősztől épülne, átadása 2010-re várható, a beruházás 150 millió euróba (38 milliárd forintba) kerülne. A Pannergy viszont a földhő hasznosítására esküszik: országszerte mintegy 40 önkormányzattal tárgyal, a teljes beruházási összeg elérheti a fél milliárd eurót is.

Az áramkínálat nem nő az új kapacitások teljes nagyságával, mert számolni kell az elavult blokkok bezárásával is. „Utób-

biak miatt mégsem kell automatikusan az erőművi kapacitások csökkenésére számítani, a tulajdonosnak is érdeke, hogy legalább minimálisan teljesítse a meglévő engedélyek szerinti termelési szintet” – válaszoltak lapunknak a Mavir Zrt.-nél. Mint megtudtuk, a tervezett nagyobb, 100 megawatt feletti blokkok földgáztüzeléssel működnek, a rendszerirányitás munkáját nem nehezítik. Annál nagyobb gond az egyre jelentősebb részarányt jelentő kiserőművek szabályozása. A nehézség itt sem műszaki, hanem gazdasági. BHL

„A Mavir a felelős vállalati magatartást szem előtt tartva, lehetőségein belül támogatja a Greenpeace kezdeményezését, egészen addig, amíg nem kerül veszélybe az ellátásbiztonság vagy a villamosenergia-rendszer biztonságos irányítása” – válaszoltak lapunknak a rendszerirányítónál.

Csak szeptember végére zárul le az a munka a Mavirnál, amelynek alapján választ kaphatunk, mennyi pénzbe kerülne a hazai villamosenergia-rendszert alkalmassá tenni 1000 megawattnyi szélenergia szabályozására, és milyen műszaki feltételekre lenne szükség a biztonságos üzemel-tetéshez.

„A Mavir a felelős vállalati magatartást szem előtt tartva, lehetőségein belül támogatja a Greenpeace kezdeményezését, egészen addig, amíg nem kerül veszélybe az ellátásbiztonság vagy a villamosenergia-rendszer biztonságos irányítása” – válaszoltak lapunknak a rendszerirányítónál.

Csak szeptember végére zárul le az a munka a Mavirnál, amelynek alapján választ kaphatunk, mennyi pénzbe kerülne a hazai villamosenergia-rendszert alkalmassá tenni 1000 megawattnyi szélenergia szabályozására, és milyen műszaki feltételekre lenne szükség a biztonságos üzemel-tetéshez.-->