Megérkezett Pécsre a tőke
Mintegy 140 millió eurónyi magántőke áramlik majd a baranyai megyeszékhelyre a becslések szerint a Európa kulturális fővárosa (EKF) Pécs 2010 program hatásaként. Az első „fecskék” már megérkeztek: a Grupo Milton gazdasági, kereskedelmi, lakáscélú és szolgáltatóipari ingatlanberuházásokat, köztük a most is üresen álló pécsi magasház rekonstrukciójára írt alá szerződést. Az Accor szállodacsoport pedig új házat tervez Pécsett. A fejlesztések mellett az idegenforgalom is sokat nyerhet a programsorozaton.
Szász Andrea, a Pécs 2010 Menedzsment Központ Kht. kommunikációs igazgatója a Világgazdaságnak elmondta, az EKF projekt révén 34,6 milliárd forintos költségvetéssel négy kulturális beruházás valósul meg: a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, a Dél-dunán-túli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, a Nagy Kiállítótér s az egykori gyár rehabilitációjával a Zsolnay Kulturális Negyed. A beruházások a projektekről készített tanulmány szerint 10-15 éven belül térülnek meg, a következő években azonban – nem közvetlenül az EKF-sorozatnak tulajdoníthatóan ugyan, de – fellendülhet a város: megérkeznek a szálloda-befektetők, irodaházak épülhetnek, amelyek mind munkahelyet teremtenek.
Az ingatlanberuházás mellett az EKF programsorozatból sokat profitál a város turizmusa is: 2010-re Pécsre hozzávetőleg egymillió látogatót várnak – írta lapunknak küldött közleményében a Magyar Turizmus Zrt. (MT). A városban évente mintegy 127 ezer vendég fordul meg, ez a szám a kulturális programsorozat révén az azt követő években várhatóan évi több mint 450 ezerre nőhet, ez a számítások szerint 800 ezer vendégéjszakát jelent a városnak. 2010-ben a magyarok mellett főleg szlovén, horvát és szerb vendégeket várnak – vélekedik az MT.
A kulturális turisztikai kínálatot Pécs is egyértelműen a város vonzerejévé akarja tenni. Átgondolva a Baranya megyei székhely elmúlt években felmutatott gazdasági eredményeit, mindez érthető is: míg a magyar városok többsége jelentős fejlődésnek indult, Pécsett azonban a virágzás legkisebb jele sem mutatkozott.
Elmaradtak a jelentős működőtőke-beruházások, a megfelelő infrastrukturális fejlesztések, ennek következtében a képzett munkaerő sem látott perspektívát a városban, és elvándorolt. Ahhoz azonban, hogy a kulturális főváros programsorozat pozitív hatásai ne csak Pécsett, hanem régiószer-te érvényesüljenek, a dél-dunántúli városokban is szükség van a kulturális kínálat fejlesztésére, a kulturális programoknak az EKF rendezvényeihez való kapcsolódására csakúgy, mint a programok sikeres lebonyolításához szükséges kulturális infrastrukturális fejlesztések megvalósítására.
Az optimista pécsi várakozásokat nemzetközi tapasztalatok támasztják alá: ezek azt mutatják, hogy olyan város esetében, amely addig kevésbé számított idegenforgalmi célpontnak, a kulturális fővárosi címnek jelentős nemzetközi promóciós ereje van, javítja a város imázsát, s a keresettebb városokról a kulturális főváros felé irányítja a figyelmet. A kulturális fővárosok több évtizedes történetében az iparváros Glasgow volt az első olyan kiválasztott (még 1990-ben), amely esetében bebizonyosodott: a kultúra egyben valódi gazdaságfejlesztési eszköz is.
A város adatai szerint a rendezvények összlátogatói száma elérte a 8,3 milliót, a körülbelül 5200 kulturális és sportrendezvény révén több mint 10 millió font nettó bevételt realizáltak, a magánszektorból mintegy 350 vállalkozás szállt be a rendezvénysorozatba. A városban rendkívüli módon bővült a szolgáltatói szektor szerepe a kulturális főváros évét követően: a felmérések szerint a szolgáltatóipar 38 százalékkal bővült, s 2001-ben már a város által előállított GDP több mint 75 százalékát adta, és az aktív lakosság több mint 80 százalékát foglalkoztatta. TL
