Fordított agyelszívás: lesben állnak Amerikában, fejvadászok mennek rá a „tengeri teknősökre" – visznek mindenkit, akit csak tudnak
A kínai tehetségek számára évtizedeken keresztül az jelentette a sikert, ha az Egyesült Államok technológiai szektorában tudtak karriert befutni. Ez a helyzet most megváltozott, egyre többen térnek haza, hogy támogassák Peking erőfeszítéseit saját Szilícium-völgy fejlesztésében. A fordított agyelszívás egyre több olyan fiatalt is visszacsábít, aki külföldön szerzett diplomát.
A trend egyre nyilvánvalóbb, és a kínai kormányzat szerint nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a világ második legnagyobb gazdasága megelőzze az elsőt egy sor, a jövőben egyre fontosabb területen, mint például a mesterséges intelligencia (MI), a robotika és az orvosi kutatás.
A már bizonyított szakembereket keresőknek van miből válogatniuk, mert a nagy amerikai cégek, például
- a Meta,
- a Google,
- a Microsoft,
- az Amazon
jelentős létszámleépítésekbe kezdett, több ezer embertől válnak meg – akik szabad prédát jelentenek a kínai konkurensek számára, amelyet utóbbiak ki is használnak.
Vezető szakembereket csábít haza a fordított agyelszívás
A Meta létszámleépítésének hírére azonnal a kaliforniai Menlo Parkba utazott a The Wall Street Journal tudósítása szerint Allen Szun pekingi fejvadász is, hogy hazacsábítsa a legnagyobb kínai tech cégekhez a honfitársait.
Nagyon versenyképes kompenzációt ajánlanak
– vallotta be az amerikai gazdasági napilapnak, ami egyébként abból is nyilvánvaló, hogy ki mindenkit sikerült az elmúlt időben megszerezniük.
Ma már kínai cégnél dolgozik Vu Jong-huj, a Google korábbi kutatásokért felelős alelnöke, aki segített a Gemini kifejlesztésében, most pedig ugyanezt a posztot tölti be a TikTok anyacégénél, a ByteDance-nél.
Hazatért Jao Sun-ju, az OpenAI korábbi kutatója is, aki most a Tencent Holding vezető MI-kutatója.
Fájni fog a „tengeri teknősök” távozása az amerikai gazdaságnak
Kínában külön nevet is adtak a hazatérőknek: „tengeri teknősöknek” (hajkuj) hívják őket, mert ennek a fajtának a nőstényei évekig bolyonganak az óceánban, de aztán visszatérnek a születési helyükre.
A trendnek komoly hatása lesz az amerikai gazdaság versenyképességére a jövőt illetően is, mert elveszítenek sok kiemelkedő tehetséget:
tavaly 12 százalékkal több Egyesült Államokban diplomát szerzett kínai ért haza, mint egy évvel korábban,
2018-hoz képest pedig több mint duplájára nőtt a számuk.
Otthon élvonalbeli iparágakban dolgozhatnak, a pekingi és a tartományi kormányok pedig lakhatási támogatásokkal és az induló vállalkozások finanszírozásával ösztönzik őket.
Sencsenben például adókedvezményeket és több mint 700 000 dollárnak megfelelő támogatást kaphatnak, Sanghaj Putung kerülete nagyjából 14,7 millió dollárnyi projektfinanszírozást kínál a tudomány és a technológia területén kiemelkedő fiatal tehetségek számára, míg egy másikban akár közel 300 000 dolláros megélhetési támogatásra is jogosultak, a startupok pedig ingyenes vagy alacsony költségű irodaterületet kaphatnak.
Atomfizikustól matematikuson keresztül neurobiológusig tart a lista
A CNN amerikai hírtelevízió összesítése szerint legalább 85, korábban az Egyesült Államokban dolgozó tehetséges vagy már elismert tudós vállalt munkát 2025 eleje óta.
Volt közöttük princetoni atomfizikus, gépészmérnök, aki segített a NASA-nak az űrben történő gyártás fejlesztésében, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének neurobiológusa, ünnepelt matematikusok, több mint fél tucat mesterségesintelligencia-szakértő – és a lista folyamatosan bővül.
Sokan kongatják a vészharangokat, mert mindez nagyban befolyásolja majd a Washington és Peking közötti versenyt,
hogy ki dominálja majd a jövőben az olyan iparágakat, mint a mesterséges intelligencia, a kvantum-számítástechnika, a félvezetők, a biotechnológia és az intelligens katonai hardverek.
Könnyű a választás, ha globális hatalomhoz térhet vissza valaki
Az olyan vezető technológiai vállalatok, mint a Huawei és a Tencent, korai karrierlehetőségeket kínálnak külföldön végzettek számára. A kínai oktatási minisztérium adatai szerint tavaly 535 600 diák tért vissza Kínába külföldről, szemben a 2023-as 415 600-zal.
Egy több mint 1000 külföldön tanuló kínai PhD-hallgató körében végzett tavalyi LinkedIn-felmérés szerint 59 százalékuk tervezett hazatérni a diploma megszerzése után – 2024-ben ez az arány csak 38 százalék volt.
A változás részben annak is köszönhető, hogy a kínaiak egyre kevésbé érzik magukat szívesen látottnak az Egyesült Államokban a kétoldalú kapcsolatok romlása és a szigorodó bevándorlási politika miatt.
A visszatérők egy része úgy érzi, ma nehezebb kínaiként vezető pozícióba kerülni az Egyesült Államokban, másokat a nagyobb szakmai szabadság ígérete motiválja.
„Amikor Kína globális hatalommá válik, az sokkal könnyebbé teszi a választást” – magyarázta Lu Vu-juan, miért adott fel három évtizedes, rákkal, HIV-vel és fertőző betegségekkel kapcsolatos amerikai kutatói karriert és amerikai állampolgárságot azért, hogy a sanghaji Fudan Egyetemen folytassa a munkát.
