"A hagyományos, a véleményt, híreket, sportot és reklámokat kombináló napilapoknak befellegzett" – olvasható Gary Becker blogján. A Nobel-díjas közgazdász szerint az Egyesült Államokban egyre kevesebb napilapot adnak el. Ahogyan egyre több szereplő száll ki a versenyből, a piac szűkül, emiatt pedig a fennmaradó kiadók akár nyereségesebbé is válhatnak. Hosszú távon azonban a napilapok veszíteni fognak, mivel az internetes hírforrások gyorsabban és hatékonyabban szolgáltatják a híreket és a szórakoztató tartalmakat is.
A professzionális kidolgozás és a hitelesség ugyan a nyomtatott sajtó mellett szól, ez a tényező azonban szemlátomást kevésbé fontos az online hírfogyasztók számára. Az internet fejlődése a specializáció irányába mutat, ennek pedig nem képesek megfelelni a hagyományos napilapok. Lehetséges, hogy a jövőben az egymáshoz kapcsolt weboldalak helyett hyperhivatkozási hálózatok csoportjai jönnek létre, amelyek egységbe foglalják a különböző témákra szakosodó portálokat – véli a közgazdász.
Az elit lapok még őrzik a bástyáikat, ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Amerikában a "vidéki" lapok jelentős hányada esett vissza, vagy szűnt meg. Nagy múltú német lapok küzdenek a puszta létért. A New York Times – mint részvénytársaság – veszteségeket könyvelt el, most – új vezetéssel - visszaküzdötte magát a profit-zónába, de ezt a jövedelmet már a lap on-line változatára költik: modernizálják, a hírversenyben ütősebb szerkesztőséget hoznak létre – elemezte a helyzetet Almási Miklós filozófus, esztéta, az ELTE BTK tanára. Úgy véli, a nyomtatott sajtó nem tűnik el teljesen, a papír alapú újság dokumentum értéke továbbra is megmarad.
Az évek óta blogoló professzor szerint a webes naplók nagyobb rangot kapnak az online újságírás térnyerésével, mivel frissességükkel megállják helyüket a hírversenyben. A blogok az átalakulóban lévő újságírást is tovább alakítják azzal, hogy a nagy presztízsű lapokban is helyet kapnak. A Financial Times utolsó oldalán minden nap három blog bejegyzés kap helyet, az Egyesült Államokban pedig a négy-öt sztár bloggerek véleményét vezető politikusok is kikérik. A legfontosabb blogok akár önálló lapként működhetnek, de gyorsabbak, kritikusabbak és kényesebb híreket is közölnek, mint a mainstream média.
A halál vizionálása Horányi Özséb szerint is talán túlzás, kétségtelen viszont, hogy az online újság, mint új "műfaj" megjelenése átalakítja az egész sajtót. A kommunikációelméleti szakember úgy véli, az internetes újságírás megváltoztatja a korábbi nyomtatott vagy éppen elektronikus hírforrások tájékoztatási és kommentálási szokásait, stratégiáját. Most az látható, hogy az online újság inkább kiegészíti az offline-t és ha van is verseny, az nem a "műfajok" egymást kiszorítósdi versenye, hanem a saját műfajon belül, tehát az online újságok között zajlik. Arról a sajátos tapasztalatról nem is beszélve, hogy évszázados olvasási szokásaink inkább a papíralapú információhordozót preferálják. Ha ebben lesz is változás, aligha valószínű, hogy ne legyen, akkor az hosszabb távon következik be és a hozzá szükséges hardver könnyedebb használata, kezelése is még a jövő zenéje – szögezte le a Pécsi Tudományegyetem tanára.
A teljes hazai lakosság médiafogyasztása tekintetében továbbra is magasan vezet a televízió: a válaszadók 71 százaléka naponta legalább egy órát tölt a képernyő előtt. A nyomtatott sajtóra a többség kevesebb, mint fél órát szán.
Magyarországon a hetente legalább egyszer internetezők tekinthetőek rendszeres szörfölőknek, ők a lakosság 41 százalékát teszik ki, körükben a rádióhallgatással és az újságolvasással töltött idő hasonló, mint a nem internetezők esetében. A teljes médiafogyasztás ideje így náluk 54 perccel hosszabb, mint a kizárólag offline médiát választóknál – derül ki az Index és a Forsense 2008. májusában készült közös kutatásából.
Az átlagos internetezőnél jóval több időt töltenek a világhálón az online hírek fogyasztói. Ők a hazai internetezők 11 százalékát teszik ki, médiafogyasztási szokásaikat is az internet dominálja. Az internetet elsődleges hírforrásként használók a világhálón töltött plusz időt a televíziótól vonják el. A világháló hírfogyasztásra gyakorolt hatása mutatkozik meg abban, hogy míg a teljes lakosságnak csak 13 százaléka értesül az internet segítségével a vezető hírekről, addig ez a szám a rendszeresen internetezők esetében már 31, a magukat kizárólag online hírfogyasztóknak tekintők körében pedig 61 százalék. Az internet hírforrásként történő használata leginkább a 18-34 éves korosztályra jellemző.
Analóg/digitális átállás az európai televíziózásban
Az 2011 december 31-ig írja el az analóg/digitális váltást a televízió tekintetében. A nagyobb tagállamok négy-hat éves átmeneti időszak után kapcsolják le végleg az analóg hálózatot. Viviane Reding, az Európai Bizottság információs társadalomért és médiaügyekért felelős tagja szerint a mai fejlődés mellett a kreatív online tartalomból származó bevételek 2010-re meghaladhatják a 8 milliárd eurót. A biztos szerint a személyre szabott audiovizuális tartalmak iránti igény nőni fog, ugyanakkor meg kell találni az egyensúly a fogyasztók igényei és a szerzők jogai között.Mark Pesce, a Future ST elemzője úgy véli, a hagyományos média vissza fog térni a gyökereihez, vagyis a televízió újra az élő adások elsődleges színtere lesz. Szerinte ugyanis ez az egyetlen olyan terület, amellyel versenyre kelhet az új médiával. Pesce szerint a digitális szórás nem hoz forradalmi változást, mivel a nézőknek már így is számos alternatíva áll rendelkezésükre, úgy mint az iTunes vagy a YouTube – tudósít a Figyelő.
Tény, hogy a digitális adás az és a vevő szempontjából is rendkívüli lehetőségeket tartogat: a korábbi egyenletes műsorfolyam passzív fogyasztása helyett a nézők a jövőben saját maguk alakíthatják a műsort. A csatornák tulajdonosainak döntéseit a digitális korszakban már elsősorban az üzleti stratégia és nem a szűkös frekvencia kínálat határozza majd meg. Ennek megfelelően szabadon dönthetik el, mely adásokat sugározzák HD minőségben, illetve milyen és mekkora programkínálatot tesznek elérhetővé a digitális videotékában. A néző aktív közreműködővé válhat: nem csak azt döntheti el, melyik kameraállásból szeretne nézni egy autóversenyt, hanem akár a teljes TV-műsort is. A korábbi lineáris adás helyett a jövőben a YouTube-hoz hasonlóan, szabadon variálható formában is elérhetőek lehetnek a műsorok. A kérdés az: hány fogyasztó áldoz majd hosszabb időt arra, hogy maga készítse el a napi TV programot és hányan döntenek úgy, hogy továbbra is inkább a profik által összeállított "konzerv" műsort nézik.
A T-Online T-Home TV 24 csatornás csomagja már kínálja is az interaktív alkalmazást. A néző már szavazhat is, sőt, olimpiai kvízjátékban is részt vehet. A számukra fontos műsorokról, eseményekről értesítést kérhetnek, amelyek megjelennek akár a képernyőn, akár sms-ben, akár e-mailben is. A T-Home TV képernyőjén kísérleti jelleggel olvashatóak lesznek az origo hírei - tévézés közben is.
Mark Pesce, a Future ST elemzője úgy véli, a hagyományos média vissza fog térni a gyökereihez, vagyis a televízió újra az élő adások elsődleges színtere lesz. Szerinte ugyanis ez az egyetlen olyan terület, amellyel versenyre kelhet az új médiával. Pesce szerint a digitális szórás nem hoz forradalmi változást, mivel a nézőknek már így is számos alternatíva áll rendelkezésükre, úgy mint az iTunes vagy a YouTube – tudósít a Figyelő.
Tény, hogy a digitális adás az adó és a vevő szempontjából is rendkívüli lehetőségeket tartogat: a korábbi egyenletes műsorfolyam passzív fogyasztása helyett a nézők a jövőben saját maguk alakíthatják a műsort. A csatornák tulajdonosainak döntéseit a digitális korszakban már elsősorban az üzleti stratégia és nem a szűkös frekvencia kínálat határozza majd meg. Ennek megfelelően szabadon dönthetik el, mely adásokat sugározzák HD minőségben, illetve milyen és mekkora programkínálatot tesznek elérhetővé a digitális videotékában. A néző aktív közreműködővé válhat: nem csak azt döntheti el, melyik kameraállásból szeretne nézni egy autóversenyt, hanem akár a teljes TV-műsort is. A korábbi lineáris adás helyett a jövőben a YouTube-hoz hasonlóan, szabadon variálható formában is elérhetőek lehetnek a műsorok. A kérdés az: hány fogyasztó áldoz majd hosszabb időt arra, hogy maga készítse el a napi TV programot és hányan döntenek úgy, hogy továbbra is inkább a profik által összeállított "konzerv" műsort nézik.
A T-Online T-Home TV 24 csatornás csomagja már kínálja is az interaktív alkalmazást. A néző már szavazhat is, sőt, olimpiai kvízjátékban is részt vehet. A számukra fontos műsorokról, eseményekről értesítést kérhetnek, amelyek megjelennek akár a képernyőn, akár sms-ben, akár e-mailben is. A T-Home TV képernyőjén kísérleti jelleggel olvashatóak lesznek az origo hírei - tévézés közben is. Internetpenetráció és internet használat a világban A Nielsen/Netratings 2008 márciusi adatai szerint a világ lakosságának 21 százaléka csatlakozik a világhálóhoz. Európában a penetráció 47,7 százalékos, szemben az Észak-Amerikában mért 73,4 százalékkal, illetve Ázsia 14 százalékos behálózottságával. A világ internet-felhasználóinak 26,4 százaléka Európában él. Az internet penetráció tekintetében az elmúlt nyolc évben a kevésbé fejlett térségek mutatták a legnagyobb fejlődést. Míg Észak-Amerikában 2000. és 2008. között csak 129,1 százalék volt a növekedés, addig ez a szám a Közel-Keleten 1 177, Afrikában 1 030 százalék. Az öreg kontinensen a hálóhoz kapcsolódó háztartások száma az elmúlt nyolc évben 265,7 százalékkal nőtt.
Az Európai Unión belül a Miniwatts Marketing Group 2008-as adatai szerint 53 millió felhasználóval Németország vezet az internet használók száma tekintetében. Az első négy helyezett esetében a felhasználók száma 30 milliónál magasabb. A térségből Lengyelország került fel a toplista hetedik helyére, 11 millió internetezővel.
Magyarországon a 2007 november adatok szerint az internet penetráció 35,2 százalék. A környező országok közül ezzel csak a 29,6 százalékos Lengyelországot előzzük meg, és a 31 százalékos behálózottságot mutató Romániát előzzük meg. Csehország és Szlovákia penetrációja 45 százalék feletti, Szlovéniában pedig az internettel rendelkező háztartások aránya meghaladja a 62 százalékot. A felhasználók aránya 2000. és 2007. között 389,5 százalékkal nőtt, ez az Európai Unió országainak körében magasnak tekinthető. Jelenleg 3,5 millióan kapcsolódnak a világhálóhoz Magyarországon. Új üzleti modellek A PricewaterhouseCoopers (PwC) előrejelzése szerint a világ média- és szórakoztatóiparának együttes növekedési üteme évi 6,6 százalékkal nő, összértéke 2012-re eléri a 2,2 ezer milliárd dollárt. A PwC szerint a cégeknek a feltörekvő technológiákra kell helyezni a hangsúlyt. A kialakuló újfajta üzleti modell szerint stratégiai szövetségek lépnek a függőleges integráció helyébe, ugyanis az innováció iránti felfokozott igény miatt egyetlen vállalat sem képes tartósan sikeres maradni. A médiaipar változásának irányát egyértelműen a fiatal generációk, az internetnemzedék szabja meg, a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) lakosságának jelentős része 25 évesnél fiatalabb. Ám a hagyományos média fogyasztói tábora is nő - egy darabig. Az 50 évesnél idősebb lakosság létszáma a jelenlegi 1,1 milliárdról 1,25 milliárdra nő 2012-re. Ez biztosítja a hagyományos média fennmaradását, noha ez a korosztály is egyre nagyobb érdeklődést mutat az új technológiák iránt.
A PwC tanulmánya szerint a jövő az ingyenes vagy jelentős árkedvezményű, hirdetéssel támogatott szolgáltatásoké, tartalmaké. Ezért a reklámok fontossága nőni fog. Gary Becker Almási Miklós Horányi Özséb Merre tovább média? -->
