Új gázterv kell Európának

Európának új energiadiverzifikációs stratégiát kell kidolgoznia, mert a Nabucco vezeték majdani gázimportján alapuló A tervet az orosz–grúz háború elsöpörte – állítja a Reuters. A kaukázusi ország megszállásával Oroszország legalább három olyan szénhidrogén-vezeték által átszelt területen van jelen, amelyen keresztül orosz és OPEC-ellenőrzés nélkül jutott, illetve jutott volna olaj vagy gáz Európába. Időközben Oroszország megkezdte a kivonulást, de a The Moscow Timesnak név nélkül nyilatkozó orosz tábornok szerint „az agresszor (Grúzia) pacifikálása még nem fejeződött be”.

A Reuters nem sok jót remél a későbbiekre nézve az orosz gáz európai piaci súlya alapján, valamint tudva, mekkora ereje van az általa „egyországos gáz OPEC-nek” nevezett Gazpromnak. Valóban, az orosz társaság a világ legnagyobb gáztermelője, e cég adja az Európában felhasznált gáz 40 százalékát. Exportja 2020-ra várhatóan megkétszereződik. (A magyarországi felhasználás 80 százaléka származik importból, ennek 80 százaléka közvetlen orosz forrásból.) Erőérvényesítése kapcsán főként a 2006-os, négynapos ukrajnai gázcsapelzárást szokás felróni neki, figyelmen kívül hagyva, hogy mások sem nagyon szállítanak olyannak ebből az energiahordozóból, akivel nincs szerződésük.

A Reuters azt jósolja, hogy ha már ott van Grúziában Oroszország, nem engedi, hogy a Baku–Tbiliszi–Erzurum (BTE) cső, amelyen azeri gáz juthat Grúziába, valaha is a Nabucco vezeték kiindulópontja legyen. A Dél-kaukázusi Vezeték (SCP) néven is ismert csövön egyébként a háborús események miatt augusztus 12-én biztonsági okokból leállt a szállítás. Két hete kigyulladt, és azóta sem üzemel a több helyen megrongálódott Baku– Tbiliszi–Ceyhan (BTC) olajvezeték sem, amelyet a British Petroleum üzemeltet. A társaság – szintén biztonsági megfontolásból – leállította az általa ellenőrzött Baku–Szupsza (BS) olajvezetéket is. Bő egy hete nem jut továbbá olaj vasúton és onnan a nyugati grúz kikötőkön át hajón sem külföldre, mert felrobbantották az ország legfontosabb vasúti hídját. Jelenleg Grúzia egyetlen működő olajexport-útvonala a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger között, az oroszországi Novorosszijszk kikötőjéhez vezet.

Vagyis a mostani európai energiadiverzifikációs tervnek „anynyi” – írja a Reuters. Az új beszerzési forrás elbizonytalanodását tetézi, hogy Európa északi-tengeri szénhidrogénforrásai lassan kimerülnek. A növekvő importfüggőség miatt nem vezet sok jóra az az eddigi gyakorlat sem, hogy Európa annyi orosz gázt vett meg, amennyit csak tudott.

B terv kell tehát – mondja ki a hírügynökség, s javaslatot is ad. Mindenekelőtt a kiaknázatlan észak-afrikai olaj- és szénhidrogén-lelőhelyekre hívja fel a figyelmet. Nem feledkezik el ugyan a Gazprom ottani, főként Algériában erős pozícióiról, de talán alulbecsüli azokat. Ígéretesnek tekinti például a nyolcmilliárd köbméter kapacitású algériai–olasz gázvezeték-építési tervet, de nem számol azzal, hogy az erős Gazprom–ENI szövetség miatt vélhetőleg ebből a vállalkozásból sem hagyható ki az orosz társaság. A két cég eleve együtt készül a líbiai gázimportra a szintén építésre váró Zöld Áramlat vezetéken át. Nem lebecsülendő az sem, hogy formálódik a „gáz OPEC” is az évek óta létező, de ma jórészt dologtalan Gázexportáló Országok Fóruma alapjain. A szervezetnek Irán, Algéria, Egyiptom, Indonézia, Líbia, Malajzia, Oroszország, Nigéria, az Arab Emírségek, Katar, Venezuela, valamint Trinidad és Tobago lenne a tagja, tehát köztük azok a gáztermelők is, amelyekre a Reuters szerint Európának a B tervben támaszkodnia kellene.

„Európa alszik, amíg a Gazprom nagy erőfeszítéseket tesz afelé, hogy világviszonylatban is meghatározó gázpiaci szereplővé váljon, s erősítse a szorítást az öreg kontinensen” – mondta még áprilisban Igor Tomberg, a moszkvai Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének vezető energiakutatója.

A Reuters B terve persze több lábon állna. Alapoz a nukleáris és a szénalapú erőművek előtérbe helyezésére, tudva, hogy ez előbbiekkel szemben a csernobili robbanás miatt erős a bizalmatlanság, az utóbbiak pedig továbbra is sok szén-dioxidot és más káros anyagot bocsátanak ki, s hogy az úgynevezett „tisztaszén-technológia” kifejlesztése továbbra is várat magára.

Ha így lesz, helyi szakértőik szerint megtalálja a módját, hogy ne tegye vonzóvá csövei használatát, például bevonja majd őket a vezetékberuházások finanszírozásába.

A gázexport vonzó: külföldön ma ötször olyan drágán lehet eladni, mint Oroszországban, ahol 2011-re tervezik a gázárak felszabadítását.

A Gazprom azért megtarthatná monopolhelyzetét a kivitelben, de a függetlenektől termeléseikkel arányos mértékben meg kellene vásárolnia a gázt.

Ha így lesz, helyi szakértőik szerint megtalálja a módját, hogy ne tegye vonzóvá csövei használatát, például bevonja majd őket a vezetékberuházások finanszírozásába.

A gázexport vonzó: külföldön ma ötször olyan drágán lehet eladni, mint Oroszországban, ahol 2011-re tervezik a gázárak felszabadítását.

A Gazprom azért megtarthatná monopolhelyzetét a kivitelben, de a függetlenektől termeléseikkel arányos mértékben meg kellene vásárolnia a gázt. -->