Jól járna az állam a hosszabbítással

- Az ember csak kapkodta a fejét az elmúlt hónapokban, amikor egyre-másra tűntek fel új, nagy nevek a Danubius Sales House igazgatótaná-csában.
- Örülünk, hogy Fischer András, az Origo jelenlegi és László Géza, az Antenna Hungária korábbi vezérigazgatója elfogadta a felkérést. Kiváló menedzserek, akiknek hálásak lehetünk, ha az évek során felhalmozódott szakértelmüket megosztják velünk.

- Az, hogy a Magyar Telekomnak nem volt ellenvetése Fischer András kinevezése ellen, nem utal arra, hogy a távközlési óriásnak komolyabb együttműködési – esetleg egyéb – szándékai vannak?
- Ezt nyilván tőlük kell megkérdezni, de a Danubius feltehetően nem járna rosszul, ha a hazai internetes piac legnagyobb szereplőjével szorosabbra fűzné a kapcsolatait. Ebből mindkét fél profitálhat, hiszen az internetes tartalmakat jól lehetne párosítani a Danubius zenei műsoraival. A Danubius egyébként is erősíti online tevékenységét. Szeretném azonban leszögezni, hogy mindez lehetőség, konkrét tárgyalásokat még nem kezdtünk a Magyar Telekommal. Fischer úr amúgy sem tudna az érdekkonfliktus miatt ezekben részt venni.

- László Géza szakértelmére nyilván főként a digitális átállás kapcsán lesz szükség. Hogyan látja a tulajdonos képviselője a rádiós digitális átállás esélyeit Magyarországon?
- Nagyon sok függ attól, hogy a DAB+ digitális adás vételére alkalmas készülékek milyen többletszolgáltatásokat tudnak majd nyújtani, illetve hogy a piaci szereplők megtalálják-e azt az életképes üzleti modellt, amelynek keretei közt a tartalmaikat áthelyezhetik az új platformra. Ha mind a készülékek, mind a tartalmak oldaláról sikerül felkelteni az érdeklődést, az nagyon felgyorsíthatja a penetrációt, és az sincs kizárva, hogy néhány év múlva Európa egyik sikertörténeteként emlegetik a magyar rádiós átállást. Az is benne van azonban a pakliban, hogy az analóg platform eltűnése hosszú ideig eltarthat.

- A digitális átállásnál ott van a Danubius előtt egy közelebbi feladat is: a hamarosan lejáró licenc meghosszabbítása. Mivel az új médiatörvény elfogadása a jelenlegi helyzetben illúzió, szinte biztos, hogy a döntés az ORTT hatáskörébe kerül. Mire számít?
- A két országos frekvencia a nemzeti vagyon része, ezzel az érdekeltek felelősen gazdálkodnak. A műsorszolgáltatási szerződésekkel kapcsolatos döntés meghozatalakor így a várható összbevétel maximalizálására kell törekedni: ennek az összegnek a műsorszolgáltatási díj csupán egy kicsiny része. Hozok egy analógiát. A távközlési cégek koncessziójának lejártakor melyik piaci szereplőtől várhatna több jövedelmet a magyar állam: az inkumbens társaság üzleti továbbéléséből vagy egy új társaság felfuttatásából? Számomra a válasz egyértelmű, ezért – ha a két vezető rádió által befizetett adókat, díjakat és járulékokat is figyelembe vesszük – nyilvánvalónak tűnik: a legjobb döntés a Sláger és a Danubius szerződésének meghosszabbítása.

- A magyar reklámpiacon 2007 sem volt, és úgy tűnik, 2008 sem lesz a rádiók éve. Miért vásárolt egy négy-hat éves befektetésekben gondolkodó kockázati alap mégis rádiót? És miért pont a Danubiusra esett a választás?
- Úgy látjuk, hogy Magyarországon a rádiós piac komoly növekedési potenciállal rendelkezik. Nyugat-Európában a rádiók a reklámtortából nyolcszázalékos szeletet hasítanak ki, nálunk csak hatszázalékosat. A rádiós költés aránya várhatóan növekedni fog, miközben a hirdetési piac egésze is bővülhet. A Danubius mellett mindenekelőtt a jól felépített brand szólt, márpedig ebben az ágazatban a fogyasztást a márka határozza meg. Ráadásul a két nagy rivális közül a Sláger nem volt eladó.

- Milyen évet zár az idén a Danubius?
- Bízom benne, hogy a cégvezetésnek sikerül az üzleti tervet megvalósítania. Ehhez az igazgatóság minden segítséget megad. A rádiós piacon ugyan nincs növekedés az idén, így jó eredmény lesz, ha a tavalyi hárommilliárd forint feletti szinthez közeli bevételre tesz szert a társaság.

- Sokan úgy vélik, a pénzügyi befektetők nem a legjobb gazdák.
- Ezt nem a barátaink mondják rólunk. Mi úgy gondoljuk, hogy minden szakmai befektető mögött pénzügyi befektetők húzódnak meg: legyen szó tőzsdei társaságokról – ahol ez szemmel látható és személy szerint is lekövethető – vagy magáncégekről, ahol ez nem látszik rögtön. Továbbá a szakmai tulajdonos valójában semmi olyanra nem nyújt garanciát, amit a pénzügyi befektető ne tudna a társaságnak megadni. És az is megesik, hogy az előbbi kiszáll a versenyből: ahogy ez a Lagerdere és a Rádió1 esetében is történt. A Danubiusnak korábban több szakmai befektető tulajdonosa volt, akik pénzügyieknek adták tovább. A napi operatív munka szintjén tökéletesen közömbös, hogy ki egy társaság tulajdonosa, a profi cégvezetők együtt tudnak dolgozni mindkettővel.

A befektetők között van az EBRD, továbbá osztrák és német hitelintézetek, nyugdíjalapok és biztosítók. Az alapok létrehozásuk óta 300 millió eurót fektettek be. Az alapoknak két publikus magyarországi befektetésük van, a BorsodChem és a Danubius.

A befektetők között van az EBRD, továbbá osztrák és német hitelintézetek, nyugdíjalapok és biztosítók. Az alapok létrehozásuk óta 300 millió eurót fektettek be. Az alapoknak két publikus magyarországi befektetésük van, a BorsodChem és a Danubius. -->