Fontos változás történt a nyugdíjelőlegre vonatkozóan
A nyugdíjelőleg egy olyan időszakos pénzbeli ellátás, amelyet a nyugdíjigénylő kap addig, amíg a végleges öregségi nyugdíjának összege nem állapítható meg. Célja, hogy a jogosult ne maradjon jövedelem nélkül a 30-60 napos elbírálási idő alatt, így a korhatár betöltése és a szolgálati idő megléte esetén a megélhetés folyamatos legyen – írja az Origo.
Milyen esetekben jár nyugdíjelőleg?
Az alapszabály szerint, ha a nyugdíj összege
- a valorizációs szorzószámok hiánya,
- adathiány
- vagy egyéb ok miatt
az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, abban az esetben nyugdíjelőleget kell megállapítani.
Vagyis akkor állapítják meg, ha a nyugdíjra való jogosultság már biztosnak tűnik, de a nyugdíj kiszámítása még nem zárult le. Összegét általában a várható nyugdíjösszeg alapján becsülik meg, a végleges nyugdíj megállapításakor pedig a kifizetett előleget beszámítják. Az ügyintézés elhúzódása esetén pedig automatikusan megállapítják a nyugdíjelőleget.
Nyugdíjelőleget a legtöbb esetben azok kapnak, akik az év elején, vagyis január 1-je után, de még a valorizációs szorzószámok márciusi közzététele előtt nyújtják be a nyugdíjigényüket.
A fentiek szerint ebben az időszakban ugyanis még nem állnak rendelkezésre azok az aktuális szorzószámok, amelyek szükségesek a végleges nyugdíjösszeg kiszámításához.
Azokban az ügyekben, amelyek a tárgyévi valorizációs szorzószámok megjelenésére várnak, az ügyintézési határidő a valorizációs szorzószámok közzétételét követő tizenötödik napon jár le, tehát eddig az időpontig a végleges nyugdíj megállapítása megtörténik.
Nyugdíjelőleget olyan esetekben is megállapíthatnak, ha az ügyintézés elhúzódik, mert nem állnak rendelkezésre teljes körűen a kereseti adatok. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha a korábbi munkáltató már megszűnt, és emiatt nehéz beszerezni a szükséges jövedelemigazolásokat.
A közelmúltban jogszabályi változások léptek életbe a nyugdíjelőleggel kapcsolatban – erről itt olvashat bővebben.
