Kapóra jön a válság a kormánynak

Hogyan ítéli meg a kormány eddigi kommunikációját a válság kapcsán?

Nincs könnyű helyzetben Gyurcsány Ferenc, mivel megszorítások után vagyunk, és most el kell mondania, hogy még rosszabb helyzet jön. Kommunikációs szempontból viszont eddig sikeresen veszi az akadályokat, és valószínűleg kapóra jön neki a válság is. A külső veszély ugyanis a belső viszályokat mindig elcsitítja. A nemzeti csúcsból is jól tudott kijönni, azt sugallja vele, hogy a kormány képes összefogást elérni.

Nemzetközi szinten nem látszik a siker, a spekulánsok kockázatosnak tartják az országot.

Egy ország gazdaságának megítélése nem csak a kommunikáción múlik. Ezen a téren egyébként az is fontos, hogy a régióról mit gondolnak, Magyarországot ugyanis a térség részeként kezelik. A nemzeti csúcs egyébként kiváló lehetőség lehetett volna arra, hogy mutassa a külföld felé az összefogást.

Mennyiben kell másképp kommunikálni a lakosság felé a válságot, mint a pénzpiacok felé?

A pénzpiacokkal kapcsolatos kommunikáció sokkal direktebb, mint a lakossági. A piacok olyan tényekből indulnak ki, amelyek a lakosság számára általában megfoghatatlanok. Nálunk a pénzügyi kultúra gyerekcipőben jár, az emberek nem értik ezt az egészet, tanácstalanok, eligazítást várnak. Arra kíváncsiak, mi lesz a hiteleikkel, a forinttal, a munkahelyükkel, a cégek finanszírozásával. A kormánynak konkrét javaslatokat kellene tennie, nagyon didaktikus termékkommunikációt kellene indítania például a mikrohitelprogramról.

Az egyes cégek közül a bankokat érinti talán a legmélyebben a krízis. Ők eddig hogyan vették az akadályokat?

A nagyobb hazai hitelintézetek az OTP kivételével külföldi tulajdonban vannak, ez most nyilván a kommunikációjukra is hat. Pánik idehaza eddig még egyetlen banknál sem fordult elő, de mindenhol készenlétben kell állni erre is. Nem volt szerencsés húzás szerintem, hogy például az MKB nyíltan vállalta, felfüggeszti a devizahitelezést. A negatív hírt nem kellett volna szétkürtölni, jobb lett volna a fiókokban egyenként elmondani az ügyfeleknek, hogy devizahitel helyett most inkább forinthitelt ajánlanak.

A bankok vezetői is elég érdekesen nyilatkoznak néha. Urbán László, az OTP vezérigazgató-helyettese például arról beszélt nemrég, hogy az OTP „túlélőüzemmódban” van.

Ilyen éles helyzetben az óvatosság és a megfontolt nyilatkozattétel a legfontosabb, jobb lenne, ha a vezetők egyeztetnének egy kommunikációs szakemberrel, mielőtt a nyilvánosság elé állnak.

Milyen tanácsokat adna még a bankoknak?

A folyamatos, biztonságos fejlődést kellene most hangsúlyozni a reklámokban. Minden banknak vannak márkaértékei, a megbízhatóságot azonban eddig az OTP kivételével nem nagyon kommunikálták a hitelintézetek. Ezen most már ideje lenne változtatni, ugyanis a válság kapcsán az ügyfelek értékrendjében ez is differenciáló tényező lehet. Az eddig megszokott vicces stíluson is változtatni kellene, az ugyanis felelőtlenséget sugallhat.

Mit gondol, a sajtó mennyire kezeli jól a válságot?

A magyar sajtó – a gazdasági szaksajtót nem számítva – viszonylag későn kezdett a válsággal foglalkozni. Ilyen helyzetben óriási a felelősség a tömegmédia kezében, hogyan tálal egy-egy hírt, hogy kígyóznak-e másnap emiatt a sorok a bankok előtt, vagy mindenki nyugodt marad. Ebből a szempontból a hazai média eddig jól kezeli a témát, nem kelt indokolatlan pánikot. VG