Cégvilág

Milliárdokat érő ülések

Ha minden az elképzelések szerint alakul, 2010-re akár két nagy befogadóképességű konferencia-központ is felépülhet Budapesten. Ezek megtöltéséhez – a jelenlegi Magyar Kongresszusi Irodát (MKI) kibővítve – egy versenyképes, professzionálisan működő képviseletet hoz létre a Magyar Turizmus Zrt. – ígéri lapunknak Róna Iván, a marketingszervezet vezérigazgatója.

Az MKI 2004-ben hívta életre a Konferencia nagyköveti programot, ennek keretében a tudományos szervezetekben részt vevő magyar szakemberek kapcsolataik révén jelentős kongresszusokat hoznak Magyarországra. Róna Iván hozzátette: az indulás óta 45 konferenciát hoztak hazánkba, ez 130 ezerrel több vendégéjszakát jelentett, amely 62 millió forint többletbevételt hozott.

Fekete László, a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatója hangsúlyozza: a kongresszusok promócióját a lehető legkorábban el kell kezdeni, hiszen a tudományos konferenciák helyszínét általában az esemény előtt négy-öt évvel választják ki. Nem kis szereplővel kell felvenni a versenyt: a Budapesttől mindössze 250 kilométerre fekvő Bécs a világ legnépszerűbb konferencia-központja. Tavaly 154 olyan konferenciát szerveztek, amelyen ötvennél többen vettek részt. A bécsi kongresszusi iroda tájékoztatása szerint 2007-ben a konferenciákra érkező vendégek 1,2 millió éjszakát töltöttek el az osztrák fővárosban, ez az összes budapesti vendégéjszaka negyede. Az ilyen eseményre érkezők jóval többet költenek az átlagosnál – teszi hozzá Fekete László. Míg a szabadidős turisták esetében a napi kiadás 130 eurónál általában megáll, addig a kongresszusi utazóknál ez az összeg akár 250-270 euróra is rúghat.

A kongresszusi turizmus nagy dilemmája, hogy általában nem ott keletkezik többletbevétel, ahol a fejlesztésre költenek: a becslések szerint a két budapesti központra több mint 10 milliárd forintot fordítanak, az igazi bevétel azonban a szállodáknál, rendezvényszervezőknél és nem utolsósorban az állami büdzsében mutatkozik majd meg.
Szántó András, a Syma + SD Kft. ügyvezető igazgatója a KPMG egyik korábban készült tanulmányára hivatkozva úgy becsüli: évi három ötezer fős kongresszus szervezésével 8-10 milliárd forint járulékbevétel-többlet vándorolhat az állam kasszájába. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen események jelentős marketingértéket képviselnek: ha a kongresszusi résztvevők jól érzik magukat, turistaként visszatérhetnek Budapestre – hangsúlyozza Szántó András.



A Syma + SD Kft. 4,5 milliárd forint magántőkéből – 20 százalékban önerő, 80 százalékban banki formájában – mintegy négy-ötezer fő befogadására alkalmas konferencia-központ felépítését vállalta a jelenlegi Syma-csarnok mellé. Szántó András szerint néhány napon belül megkapják az építési engedélyt, s 2010 nyarán megkezdheti működését a központ.

Csalóka kongresszusi statisztikák

A kongresszusok a jelentős adóbevételeken túl lehetőséget adnak a turizmus szezonalitásának a csökkentésére, hiszen a konferenciák szervezői általában kerülik a szabadidős turizmus szempontjából csúcsidőszaknak számító hónapokat.

A hazai konferenciaturizmus sikereként gyakran emlegetik a Nemzetközi Konferenciák Szövetsége (ICCA) által készített világranglistát, amelyen Budapest a 2007-ben megrendezett konferenciák számát tekintve – holtversenyben Lisszabonnal – a hatodik helyen áll.

Ám az ezeken részt vevő látogatók száma szerint összeállított listán már korántsem szerepel fényesen a magyar főváros: mindöszsze az 54. helyet sikerült megszerezni.

A hazai konferenciaturizmus sikereként gyakran emlegetik a Nemzetközi Konferenciák Szövetsége (ICCA) által készített világranglistát, amelyen Budapest a 2007-ben megrendezett konferenciák számát tekintve – holtversenyben Lisszabonnal – a hatodik helyen áll.

Ám az ezeken részt vevő látogatók száma szerint összeállított listán már korántsem szerepel fényesen a magyar főváros: mindöszsze az 54. helyet sikerült megszerezni. -->

Magyar Turizmus Zrt. konferencia-központ Róna Iván konferencia
Kapcsolódó cikkek