A számlakibocsátás során történt két kisebb szabálytalanság nem alapozhat meg rendkívüli munkáltatói felmondást – figyelmeztetett a Legfelsőbb Bíróság az alábbi perben.
A jogvita szenvedő alanyától – sokévi munkaviszony után – rendkívüli felmondással vált meg munkáltatója. Az intézkedést azzal indokolta, hogy a számlák kiállításakor több – például keltezési – hibát is elkövetett. A dolgozó a bíróságtól kérte a felmondás jogellenességének megállapítását és az ezzel járó anyagi juttatások megítélését.
A munkaügyi bíróság alaposnak tartotta a követelését. Megállapította, a munkáltatónál a számlákon szereplő teljesítési és számlakibocsátási időpontok eltérő feltüntetése eltűrt gyakorlat volt, így alkalmatlan a felperes felelősségének megállapítására. Az is kiderült, hogy a munkavállaló egyébként kisebb dátumozási, illetve számítási hibát követett el. A rendkívüli felmondást csak nagyszámú, ismételt tévedések alapozhatnák meg – mondta ki a bíróság, és helytadott a keresetnek.
A cég fellebbezett. A másodfokú igazságszolgáltató fórum az elsőfokúval egyező álláspontot képviselt az ügyben. Rámutatott: a munkavállaló a cégnél kialakult számlázási gyakorlatot követte, így ebben a körben kötelezettségszegés nem róható fel neki. Tény az is, hogy az egyéb kisebb hibák nem haladták meg a munkavégzés során általában előforduló apróbb tévedések szintjét. A cég azt sem bizonyította, hogy e tévedések bármilyen módon veszélyeztették volna a gazdasági érdekeit – szögezte le a másodfokú bíróság.
Az alperes az LB-hez fordult felülvizsgálatért. Előadta, a hiba- és hiánymentes feladatvégzés a felperestől elvárhatósági minimum volt. Ehhez képest a munkavállaló úgymond sorozatosan tévedett. A per eldöntése szempontjából pedig nem annak van jelentősége, hogy az egyes munkavállalói hibák milyen súlyúak, hanem annak, hogy a felperes kellő idő és eligazítás ellenére sokat hibázott, és ezzel lényeges kötelezettségeit súlyosan gondatlanul, jelentős mértékben megszegte – érvelt a cég.
Az LB azonban másként látta. Megállapította, hogy jogszerűen jártak el. A feltárt tényállás alapján a felperes főkönyvelője és csoportvezetője utasításait követve az évek óta megszokott módon dolgozott. Ezt a gyakorlatot a munkáltató már korábban kifogásolhatta volna, illetve változtathatott volna rajta, ám nem tette. Így a munkáltató nem szegte meg kötelezettségeit, illetve kisebb hibái nem alapozták meg a rendkívüli felmondást. KK