Változtatásokat javasol a Mavesz
Klímacsomag. Az Európai Unió környezetvédelmi tanácsa decemberi ülésén foglalkozik az emissziókereskedelmi rendszer (ETS) 2013–2020 közötti időszakra vonatkozó felülvizsgálatával. Az EU-s „klímacsomag” megvalósításának legfőbb eszköze az átalakított, a kibocsátási egységek aukciós értékesítésén alapuló emissziókereskedelmi rendszer lesz.
A szabályozás hatálya alá kerül több vegyipari ágazat, így a hazai vegyipari termelésben meghatározó szerepet játszó petrolkémiai ipar és műtrágyagyártás. A klór-alkáli ipar – mint a vegyipar egyik jelentős ágazata – nem tartozik ugyan az ETS-irányelv hatálya alá, de indirekt kibocsátóként mégis érintett.
A Magyar Vegyipari Szövetségnél (Mavesz) figyelemmel kísérik az ETS-sel kapcsolatos történéseket. Budai Iván igazgató úgy fogalmazott, hogy az új allokációs rendszer tényleges gazdasági hatásait az előterjesztők nem mérték fel teljeskörűen. Az aukciós értékesítés voltaképpen egy új adó kivetését jelenti, de az az Európán kívüli versenytársakat nem terheli. Reális a veszély, hogy az aukciós értékesítés kiterjesztése a feldolgozóipari ágazatokban – köztük a vegyiparban – elbizonytalanodást, a beruházási, befektetési tervek felfüggesztését, a későbbiekben pedig az ipar migrációját eredményezi.
A Mavesznál bíznak abban, hogy a környezetvédelmi tanács ülésén a kormányok az ipari, gazdasági növekedés céljait is szem előtt tartó döntéseket hoznak, figyelembe véve a jelenlegi gazdasági recessziót is. Aggodalomra ad okot azonban az, hogy az Európai Parlament bizottsági döntéseiben – különösen a környezetvédelmi bizottságban – ezek a szempontok nem kaptak kellő figyelmet. A szabályozás ipart érintő bizonytalanságait nem oldották fel, mindenekelőtt az aukciós értékesítésből kivont „exponált iparágak” definíciója tekintetében.
Budai Iván hangsúlyozta: a magyar vegyipar és a környezetvédelmi tárca között az együttműködés korrekt és folyamatos. Szakértőiket bevonják az egyes tervezetek véleményezésébe. Úgy látja, a környezetvédelmi minisztérium az ETS kérdését is összetett problémaként kezeli. A Mavesz azt kéri, hogy a minisztérium vezetése a decemberi környezetvédelmi tanács ülésén a hazai ipari, gazdasági fejlődés szempontjait is figyelembe véve vegyen részt. Az igazgató hozzátette: fontos lenne, hogy a tárca ne csak a nem ETS-ágazatok érdekében lépjen fel az igazságosabb közösségi teherviselésért, védje az ETS hatálya alá tartozók érdekeit is.
A Mavesznál úgy látják, hogy a bizottság által előterjesztett ETS-direktívatervezet komoly korrekcióra szorul, ezzel kapcsolatban konkrét javaslatokat is megfogalmaztak.
E szerint szükség lenne a teljes időszakra vonatkozóan a kibocsátáscsökkentési céloknak megfelelő benchmarkon alapuló allokációra (kibocsátási egységek kiosztására), ennek megfelelően exponált státus biztosítására a vegyipar számára, megakadályozva, hogy ennek hiányában a termelés „kivonuljon” Európából. A kiszámíthatóság érdekében az exponált ágazatok meghatározásának 2009 végéig (nem 2011-ig) meg kellene történnie, és három helyett ötévenként felül kell vizsgálni. Szükség lenne továbbá ingyenes kibocsátási egységek biztosítására – benchmark alapon – a teljes időszak folyamán a kombinált hő- és villamosenergia-termelő (CHP) létesítmények számára. A Mavesz javasolja még, hogy az elektromosenergia-előállítók ingyenesen juthassanak kibocsátási egységekhez. VG
