Vita a betétdíjas visszavételi rendszerről
A közelmúltban négy EP-képviselő petíciót nyújtott be, melyben a fém italos dobozok európai szintű betétdíjas és visszavételi rendszerével kapcsolatos bizottsági intézkedést kér. A javaslattal kapcsolatban a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) ellenvéleményt fogalmazott meg, s Kertész Béla főtitkár levélben fordult a magyar képviselőkhöz, kérve, hogy aláírásukkal ne támogassák a petíciót.
Indoklásában jelezte, hogy szakemberek véleménye szerint a betétdíjas rendszerek költségesek és nagymértékben veszélyeztetik a már kiépült teljes körű begyűjtési és hasznosítási rendszerek működését, ráadásul környezetvédelmi szempontból sem nevezhetők hatékonynak. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a betétdíjas rendszer bevezetése a fém italos dobozokra nem garantál magasabb újrahasznosítási arányokat. Épp ellenkezőleg, azon országok, melyek szelektív begyűjtési és hasznosítási rendszereket alkalmaznak – betétdíj kizárásával –, költséghatékonyabb módon igen magas újrahasznosítási arányokat (például Belgiumban 94, Hollandiában 85 százalék) produkálnak.
A főtitkár kiemelte, hogy a betédíjas rendszer piactorzulást, valamint a fogyasztói árak növekedését idézheti elő. Ilyen piactorzító hatás lehet a fém italos dobozok használatának radikális csökkentése s helyettesítő megoldásként az egyutas műanyag palackos csomagolás terjedése, amely hasznosítási szempontból hátrányosabb.
Az egyutas italcsomagolásokra bevezetett kötelező betétdíjas rendszer németországi működését vizsgálta két független tanácsadó cég, s az általuk publikált megállapítások meglepően sok negatívumot tartalmaznak. A kitűzött célok (a szemetelés csökkentése, káros környezeti hatások redukálása) nem teljesültek.
A Prognos német–svájci tanácsadó vizsgálata leszögezte, hogy az elsődleges célt – az újratölthető italcsomagolások arányának növelését – nem sikerült elérni. A kötelező betétdíj a vásárlóerő csökkenéséhez vezetett, s ez a rendszer az egyik legköltségesebb módja a CO2-kibocsátás csökkentésének. Az AGVU osztrák tanácsadó cég megállapította, hogy a betétdíjas rendszer költsége csomagolóeszközként háromszor nagyobb, mint a szelektív hulladékgyűjtésé. Gyengíti a háztartási szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságát, mivel egyidejűleg két gyűjtési rendszert kell üzemeltetni. Nem segíti az EU-s csomagolási irányelvek követelményeinek teljesítését sem. Az osztrák cég jelentésében is szerepel, hogy nem megfelelő eszköz az újratölthető csomagolások használatának növelésére. Mindkét tanácsadó cég kiemelte, hogy a betétdíjas rendszer bevezetésével nem lett kevesebb az eldobált szemét.
Németországban 2003 óta van érvényben az egyutas italcsomagolásokra kötelező betétdíjas rendszer, s a rendeletet 2005-ben módosították. VG
