Hormuzi-szoros: Irán élesítette legújabb fegyverét, úgy csap le a bürokráciával, hogy az mindenkinek fájni fog
A „PGSA_Iran” néven létrehozott fiók hétfőn kezdte meg működését, és azt állítja magáról, hogy a Hormuzi-szoroson történő tranzit „hivatalos iráni felügyeleti szerve”. A közlemény szerint a hatóság valós idejű információkat tesz közzé a stratégiai fontosságú tengeri útvonal eseményeiről, ugyanakkor egyértelmű figyelmeztetést is megfogalmazott: „Az engedély nélküli áthaladás illegálisnak minősül”. A bejelentés alapján Irán gyakorlatilag egy engedélyalapú ellenőrzési rendszert készül létrehozni a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalán. A Hormuzi-szoroson békeidőben a globális olaj- és földgázkereskedelem mintegy egynegyede halad át, így bármilyen korlátozás vagy pluszköltség megjelenhet a világpiaci árakban - írja az Origo.
Fotó: Amirhosein Khorgooi/ISNA/WANA / Reuters
Irán komolyan gondolja a Hormuzi-szoros felügyeletét
A PGSA közlése szerint az iráni hatóságok által kijelölt tengeri zónákban közlekedő hajóknak teljes körű koordinációra lesz szükségük Teheránnal.
Bár Irán hivatalosan nem jelentett be teljes blokádot, a rendszer de facto ellenőrzést jelenthet a szoros felett.
A térségben hónapok óta fokozódik a feszültség az Egyesült Államok, Izrael és Irán konfliktusa miatt. A hajózási társaságok és tengeri biztonsági cégek szerint a kereskedelmi forgalom jelentősen visszaesett, miközben számos hajó vesztegel vagy kerülőútvonalra kényszerül.
A PGSA egyik bejegyzése az X közösségi oldalon:
A problémákat tovább súlyosbítja:
- a rakétatámadások veszélye,
- az aknatelepítésekről szóló hírek,
- a biztosítók visszavonulása a fedezeti biztosításoktól,
- valamint az egyre növekvő katonai jelenlét a térségben.
A nemzetközi tengerjog alapján a Hormuzi-szoros a nemzetközi hajóforgalom számára szabad átjárónak számít. Irán azonban több vonatkozó egyezményt nem ratifikált, ezért nem tekinti magára nézve kötelezőnek azokat.
Bár egy forgalomirányítási rendszer elméletileg a hajózás biztonságát is szolgálhatná – különösen az aknaveszély és a katonai konfliktusok közepette –, sok elemző szerint Teherán célja ennél jóval túlmutat a biztonsági megfontolásokon.
A lap cikke kitér arra, hogy tengerhajózási szakértők attól tartanak, hogy Irán a jövőben tranzitdíjat is kivethet a szoroson áthaladó hajókra. Informális fizetésekre már a konfliktus korábbi szakaszaiban is volt példa, a PGSA létrehozása pedig hivatalos keretet adhatna egy ilyen rendszernek.
Egy korábbi iráni elemzés szerint a tranzitdíjakból akár évi 60 milliárd dolláros bevétel is származhatna, amelyet Teherán a háború utáni újjáépítésre fordíthatna.
Az olajárak is új korszakba léphetnek
Az elemzők szerint már önmagában egy új díjrendszer bevezetése is hordónként legalább 1 dollárral emelheti az olaj világpiaci árát. A magasabb szállítási és biztosítási költségek idővel beépülnek az energiaárakba, ami világszerte drágulást okozhat.
Több piaci szereplő arra számít, hogy a jelenlegi helyzet tartósan 100 dollár fölötti olajárakat eredményezhet, ami új korszakot nyithat az energiapiacon.
Ráadásul a PGSA megjelenése tovább élezheti az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktust. Donald Trump amerikai elnök a hírek szerint nemrég még halasztást adott az Irán elleni újabb katonai lépésekre, részben az öböl menti államok kérésére. Ha azonban Teherán ténylegesen életbe lépteti a Hormuzi-szoros feletti új ellenőrzési rendszert, az könnyen újabb katonai és diplomáciai eszkalációhoz vezethet a térségben.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
