Aszályhelyzet: folytatja a reménytelen küzdelmét a magyar vízügy – így áll a nyári felkészüléssel

Egymást követik a vízmegtartást célzó magyarországi projektek, de az egyre jellemzőbb csapadékhiány folyamatosan nehezíti a feladatot. A vízhiány az elmúlt öt évben halmozottan 462 milliméterre nőtt 2026. április végére, de a Tisza-völgy több térségben a 900 millimétert is meghaladja az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) adatai szerint. Így a talajvízkészlet továbbra is tartósan az átlagos szint alatt van, a talajvízszint a 30 éves átlaghoz viszonyítva az Alföld jelentős részén 1-2 méterrel süllyedt.

Sikerült megmenteni egy kis vizet, de az még kevés

A vízügyi ezért már az őszi–téli vízmegtartást szabályozottan, a korábbi üzemrendek módosításával hajtotta végre. Ez

• műtárgyak lezárását,
• az érkező vizek lehető legnagyobb mértékű megtartását
• és az öntözőcsatornák téli feltöltését

jelentette. Az intézkedések eredményeként a duzzasztott vízterekben (Tisza-tó, Körös-völgy), a csatornák medrében és a tározókban a megtartott víz május eleji együttes mennyisége 615 millió köbméter volt, 140 millió köbméterrel több az egy évvel korábbinál. A vízügyi igazgatóságok az elmúlt hónapokban már ezekre a vízkészletekre, valamint a vízfolyások aktuális vízhozamára támaszkodva pótolták a vizet térségi és helyi szinten, az utóbbiakon gyakran nemzeti parkokkal, civilekkel együttműködve.

Mivel az egyre súlyosbodó aszályhelyzet csak a vízügyi igazgatóságok összehangolt munkájával kezelhető, Gajdos László élő környezetért felelős miniszter elrendelte, hogy 2026. május 14-én reggel 8 órától az Országos Vízügyi Koordinációs Központ fogja össze a vízhiány elleni védekezést – olvasható az OVF közleményében.

Az addig lehullott, illetve az azt következő hat napra előre jelzett csapadék révén némileg emelkedhet a víz szintje a hazai vízfolyásokon. Az első összehangolt intézkedések e többletvizek minél nagyobb arányú megtartását szolgálják a vízügy rendelkezésére álló területeken.

Korlátozás helyett vízmenetrend

A védekezés keretében a további beavatkozások jelentős hányada vízvisszatartási célú, mint például holtágak és harmadlagos (nem állami tulajdonban lévő) művek, belvízcsatornák feltöltése, ökológiai célú vízpótlások biztosítása. A Vizet a tájba program keretében – amelyben a területek tulajdonosai ajánlhatják fel ingatlanaikat – elárasztásokat is végez a vízügy a rendelkezésre álló vízkészletek felhasználásával. Mindemellett a térségi vízpótlások bővítéséhez vízépítési beavatkozások szükségesek, ilyen a vízkormányzásra, vízvisszatartásra szolgáló műtárgyak (zsilipek, fenéklépcsők) felújítása, építése.

A gazdálkodókkal egyetértésben szükség esetén bevezetik az öntözési vízhasználat menetrendjét (vízkivételek ütemezett időbeosztását), amellyel idén is elkerülhető a mezőgazdasági vízfelhasználás korlátozása. Ebben jelentős szerepe lesz a Tisza–Körös-völgyi együttműködő vízgazdálkodási rendszernek is, amelynek kulcselemei

• a tiszalöki
• és kiskörei vízlépcső,
• valamint a Keleti-
• a Nyugati-
• és a Nagykunsági-főcsatorna.

Az Európában egyedülálló összefüggő vízgazdálkodási egység segítségével Magyarországon összehangoltan szabályozzák a hazai folyók, csatornák vízkészleteit. A jól képzett vízügyi szakemberek folyamatosan a területen vannak.

Már a negyedik vízmegtartó terven dolgoznak

A vízügyi igazgatóságok 2010 óta vízgyűjtő-vízgazdálkodási tervek szerint végzik a munkát. Az első ilyen terv (VGT1) 2010-ben készült. Felülvizsgált, frissített változatai hatévente jelennek meg. Jelenleg a VGT3 felülvizsgálata tart, közben pedig fogalmazzák a 2028–2033-as időszakra vonatkozó VGT4-et. A VGT4 véleményezése ez év decemberében záródik, elfogadása és kihirdetése egy évvel később, a tárcaegyeztetés után várható.

Mint az OVF hangsúlyozza, 

Ezért a fenntartható vízgazdálkodás, vizeink védelme az emberiség és az életfenntartó ökoszisztémák fenntarthatóságának kulcskérdése.

Az is baj, ha sok a víz

Az OVF eközben dolgozik a jövő évi árvízvédelem előkészítésén. E célból 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatással (Kehop Plusz) indított egy projektet, amely a tervek szerint 2028 tavaszán fejeződik be. Munkája az előzetes árvízi kockázatbecslésre, a veszély- és kockázati térképek összeállítására, a kockázatkezelési tervek második felülvizsgálatára és más, kapcsolódó feladatokra összpontosít. A projekt célja az Európai Unió árvízi irányelvének hazai végrehajtása, amely egységesen szabályozza az árvízkockázatok értékelését és kezelését.