Késik a Déli Áramlat beruházás

Mintegy 25 milliárd euróba (31 milliárd dollárba) kerül az orosz–olasz Déli Áramlat gázvezeték-beruházás. Ezen belül a Fekete-tenger alatti szakasz 4 milliárdból fektethető le, az Ausztriát, illetve a Görögországot elérő leágazás pedig 15-20 milliárdba – ismertette egy befektetői konferencián a projektgazda Gazprom. A számai jóval magasabbak annál, mint amit a páros kisebb tagja, az olasz Eni első embere jósolt az ősszel – mutat rá az RBC orosz internetes lap. Paolo Scaroni még 20 milliárd dollárról beszélt, amelynek a felét a tenger alatti szakasz emészti fel. Ugyanenynyit mondott mellesleg júliusban Szergej Smatko orosz energia miniszter is – emlékeztet a The Moscow Times. A hírből nem derül ki, mitől szaladtak így el a feltételezett költségek, ez azért is érdekes, mert az elmúlt hónapokban éppen lezuhantak az acél- és energiaárak, ez pedig kifejezetten kedvez a beruházásnak. A csövet azonban az eredetileg tervezett 2013-nál később, csak 2014 végén vagy 2015 elején helyeznék üzembe, éppen a korábban feltételezettnél magasabb költségek miatt – hangzott el a befektetői konferencián.

A Déli Áramlat lefektetéséről 2007 júniusában állapodott meg a két társaság. A cső 900 kilométeres, a Fekete-tenger mélyéről kilépő szakasza Bulgáriában kétfelé ágazna, az északi Románián és Magyarországon át Csehországba, a másik Olaszországba érkezne. Eredetileg évi 31 milliárd köbméteres kapacitását a napokban 47 milliárd köbméteresre növelték. A projekt műszaki és gazdasági megvalósíthatósági tanulmányát 2010 második felére kell elkészítenie a svájci bejegyzésű Gazprom–Eni vegyes vállalatnak, a South Stream AG-nek.

A csőre a hivatalos kommunikáció szerint elsősorban az Európában várható többletigények és – Ukrajna kikerülésével – a szállítás nagyobb biztonsága miatt van szükség. A tervet azonban nem sokkal azt követően hozták nyilvánosságra, hogy a 2006 végi, 2007 eleji orosz–ukrán gázvita miatt rövid időre leállt az Ukrajnán keresztüli orosz tranzit, s Európában felmelegítették az orosz érdekektől független Nabucco gázvezeték megépítésének ötletét. Bár orosz részről hivatalosan cáfolják, hogy a Déli Áramlat fő célja a Nabucco háttérbe vagy kiszorítása, esetleg ellenőrzésének az átvétele, a gyakorlatban erre jó lehetőséget kínál, hogy a Gazpromnak erősek a pozíciói azokban az országokban, amelyek gázzal kívánják kiszolgálni az uniós támogatottságú vezetéket. A Nabucco fő szállítója az induláskor Azerbajdzsán lenne, amely előzetesen a Sah Deniz 2 tengeri gázmező még feltáratlan készletéből ígért gázt. E gáz feltárásáról mellesleg éppen most egyeztet a Gazprom – derül ki bakui hírügynökségi jelentésekből. Igaz, a Sah Deniz 2 hatalmasnak remélt gázkincséből juthat majd több vezetékbe is, mindazonáltal a helyi orosz aktivitás erősebbnek tűnik az európainál.

A Gazprom 14 százalékkal csökkentené idei beruházásait, vagyis a tavalyi 33,6 milliárd dollár után az idén csak 29 milliárd dollárt költene. A meglepően nagy kiadáscsökkentési tervvel elégedett a moszkvai Alfa Bank, mondván, látszik, hogy a gázóriás a realitásokhoz igazítja a költekezéseit. Költségvetése 50 dolláros urál olajáron alapul, de vannak 40, 30, sőt 25 dolláros forgatókönyvei is. Idei európai kivitele 5 százalékkal, 170 milliárd köbméterre esik, amely ezer köbméterenként várhatóan 280 dolláros átlagáron kel el. A 2008-as átlagár 409 dollár volt.

Medvegyev szerint az európai energiabiztonságnak három pilléren kell állnia. Az első az ellátási útvonalak diverzifikálása, erre a tranzitgondok mellett természeti katasztrófák és terrorcselekmények miatt is szükség lehet. A második a piac átláthatóvá tétele, erre a hosszú távú szerződések a legalkalmasabbak.

Végül együttműködésre, közös szabályokra van szükség. Tulajdonképpen az európai energiacharta kudarca után azt a nemzetközi mechanizmust kellene létrehozni, amelyre az orosz elnök is javaslatot tett a moszkvai gázcsúcson.

Medvegyev szerint az európai energiabiztonságnak három pilléren kell állnia. Az első az ellátási útvonalak diverzifikálása, erre a tranzitgondok mellett természeti katasztrófák és terrorcselekmények miatt is szükség lehet. A második a piac átláthatóvá tétele, erre a hosszú távú szerződések a legalkalmasabbak.

Végül együttműködésre, közös szabályokra van szükség. Tulajdonképpen az európai energiacharta kudarca után azt a nemzetközi mechanizmust kellene létrehozni, amelyre az orosz elnök is javaslatot tett a moszkvai gázcsúcson. Áresés előtt Az év második harmadában 71,05 levával, 543,61-ra esik a földgáz bulgáriai nettó ára a foszszilis tüzelőanyag nemzetközi áresése miatt (1 leva kb. 147 forint) – idézi a Bulgargaz közleményét az investor.bg.

Az árról március 11-én dönt az energia- és vízhatóság. A helyi szabályozás szerint minden harmadév előtt egy hónappal a Bulgargaznak kell javaslatot tennie a gáz árára, s arról a médián keresztül tájékoztatnia kell a nyilvánosságot is.-->