A támogatandó projektek számát nem a rendelkezésre álló források nagysága, hanem az alapanyag-ellátással és a végtermék hasznosításával kapcsolatos szigorú elvárások határozzák majd meg – közölte lapunkkal Bíró Tamás. Az FVM főosztályvezető-helyettese elmondta: a tárca olyan kisméretű, évi 5-10 ezer tonna kapacitású üzemek létesítését segítené, amelyek alapanyag-ellátása néhány tíz kilométeres körön belül megoldható.
Az augusztus 1–31. között benyújtható pályázatokon egy-egy projekthez legfeljebb egymillió eurónyi forintösszeg igényelhető a teljes beruházási összeg legfeljebb 40 százalékáig. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program forrásaira építő pályázat abban is segítené a hazai mezőgazdasági termelőket, hogy magasabb hozzáadott értékű termékeket állítsanak elő. A támogatást az üzem technológiai blokkjainak létesítésére, felújítására, laboreszközökre és a kapcsolódó infrastruktúra helyi kialakítására vehetik igénybe.
Egy-egy új gyár 5-10 ezer hektár mezőgazdasági területről látható el, miközben Magyarországon kevés olyan szövetkezet, illetve termelő van, amely vagy aki ekkora területen gazdálkodik. Ám a pályázat éppen összefogásra, közös projekttervek készítésére próbálja ösztönözni a mezőgazdasági vállalkozókat – hangsúlyozta Bíró Tamás.
Ugyancsak kiemelt szempont a gazdaságosság. Így azon projektek élveznek előnyt, amelyek igazolhatóan pozitív anyag- és energiamérleget mutatnak fel, de ehhez gondoskodniuk kell a melléktermékek hasznosításáról is, például a takarmányként való felhasználásról. A pozitív energia biztosításához az üzemeknek megújuló forrásból kell kitermelniük fajlagosan magas energiaigényüket.
Hasznosíthatják a biogázt saját áram- és hőellátásukra is. Itt előnyösebb helyzetben vannak a gabonatermesztéssel és állattartással is foglalkozó gazdaságok. Ugyanis az FVM 2007-ben már kiírt egy pályázatot a nagy állattartó telepek korszerűsítésének támogatására, illetve az ott keletkező trágya környezetvédelmi szempontból is megfelelő kezelésére, amelyre a biogáz-hasznosítás kínálja a legjobb megoldást. A pályázat eredményeképpen a szaktárca tavaly mintegy 35 biogázüzem építésére ítélt meg – egyenként 100–500 millió forint – támogatást, s több projektnél már a kivitelezésnél tartanak.
Előbb a belpiac, utána az Mindenekelőtt a biztonságos élelmiszer-ellátás a cél, míg a bioüzemanyag mint végtermék csak a megmaradt alapanyagnál jöhet szóba. Bíró Tamás hangsúlyozta: a fő cél a hazai felhasználás, amit megkönnyítene, ha a többi uniós forrású pályázati kiírás (KEOP, GOP, ROP, KÖZOP) is ösztönözné a bioüzemanyagot is értékesítő töltőállomások létesítését és a zöldüzemanyagú tömegközlekedés elterjedését, a nyugat-európai tagországokhoz hasonlóan. NIG
