Ítéletet mondtak a három százalékos hitelről: ezt nem láttuk jönni, szűkül a kör –„érthető, amit tesz a kormány, de roham lesz!"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz eddigi 3 százalékos fix kamat nemcsak a beruházási, hanem a folyószámla- és egyéb vállalati hiteleknél is elérhető volt, ami komoly előnyt jelentett a kis- és középvállalkozásoknak – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Széchenyi Kártya Program módosításával kapcsolatban. Ennek ugyanakkor jelentős költségvetési ára volt, hiszen a piaci kamat és a kedvezményes hitel kamata közötti különbséget az állam finanszírozta.
A kedvezményes hitel fontos marad a beruházásokhoz
A közgazdász szerint a változtatás egyik legfontosabb eleme, hogy a beruházási hitelek továbbra is 3 százalékos kamattal maradnak elérhetők, így azok a vállalkozások, amelyek fejlesztésekben gondolkodnak, továbbra is kedvező finanszírozáshoz juthatnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy
akár újabb, uniós forrásból finanszírozott konstrukciók is megjelenhetnek.
Regős Gábor ugyanakkor hangsúlyozta: önmagában az olcsó hitel nem elegendő ahhoz, hogy ismét felpörögjenek a beruházások. Ehhez szerinte elsősorban a kereslet helyreállására van szükség, hiszen ha nincs piac, akkor a vállalkozásoknak nincs mire fejleszteniük.
Nem minden vállalkozás szorult rá a támogatott hitelre
A közgazdász szerint természetes, hogy minden vállalkozás örül az olcsó finanszírozásnak, ugyanakkor kérdés, meddig indokolt ezt az államnak finanszíroznia.
Úgy látja, az elmúlt időszak hitelállományának gyors növekedése arra utalhat, hogy már nem kizárólag azok a vállalkozások vették igénybe a rendkívül kedvező konstrukciót, amelyeknek valóban szükségük volt rá. Éppen ezért érthetőnek tartja, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetében a kormány szűkíteni kívánja a támogatás körét. A szakértő szerint
a konstrukció kivezetéséig még várható egy utolsó roham, amikor azok a cégek is igyekeznek kihasználni a kedvező feltételeket, amelyeknek a működéséhez elengedhetetlen a hitel.
Hozzátette azt is, hogy a kevésbé támogatott konstrukció kamata sem marad változatlan: a monetáris kondíciók lazulásával, illetve a kamatok csökkenésével ezek a hitelek is olcsóbbá válhatnak, még ha a korábbi 3 százalékos szintet várhatóan nem is érik el.
Valóban állampapírba kerülhetett a kedvezményes hitel egy része
A kormány azzal indokolta a módosítást, hogy egyes vállalkozások a kedvezményes hitelből nem működésüket finanszírozták, hanem állampapírt vásároltak.
Regős Gábor szerint ez a gyakorlat valóban létezett, erről már korábban is lehetett hallani, ugyanakkor arra nincs nyilvános adat, hogy ez a teljes hitelállomány mekkora részét érintette.
A közgazdász szerint ugyanilyen fontos kérdés az is, hogy a hitelállomány mekkora hányada szolgálta valóban a vállalkozások napi működésének finanszírozását. A hitelkereslet utóbbi időszakban tapasztalt jelentős növekedése szerinte arra utalhat, hogy ez az arány csökkent.
Az alkalmazkodás lehet a kulcs
Regős Gábor szerint biztosan lesznek olyan vállalkozások, amelyek számára a változtatás érzékenyen érinti a napi működés finanszírozását, hiszen a jövőben magasabb kamatköltséggel kell számolniuk. A kérdés szerinte az lesz, hogy
ezek a cégek mennyire tudnak alkalmazkodni az új helyzethez, például hatékonyságnöveléssel vagy működésük átalakításával.
A szakértő úgy fogalmazott: hosszabb távon az lenne az ideális, ha a piaci kamatok önmagukban is olyan alacsony szintre csökkennének, hogy a vállalkozásoknak ne legyen szükségük jelentős állami kamattámogatásra. Ettől azonban még távol vagyunk, ezért a jelenlegi, kevésbé támogatott konstrukció egyfajta kompromisszumot jelenthet.
Regős Gábor szerint azokat a vállalkozásokat, amelyek valóban rászorulnak a kedvezményes finanszírozásra, elsősorban fejlődésükben kellene segíteni. Nem az lenne a cél, hogy egyik támogatott hitelből a másikba meneküljenek, hanem hogy olyan beruházásokat hajtsanak végre, amelyek hosszabb távon is versenyképesebbé teszik őket.
Megeszi a forint a profitot, mentőövért kiált a VOSZ
A folyószámla- és likviditási hitelek, valamint a beruházási konstrukciók eltérő célokat szolgálnak, ezért a vállalkozások tömeges átállása egyik hiteltípusról a másikra nem valószínű – mondta a változás kapcsán a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Kiemelte, hogy
- a szabad felhasználású likviditási források
- és a konkrét beruházási célhoz kötött hitelek
között korlátozott az átjárhatóság. Ugyanakkor előfordulhat, hogy elsősorban a mikro- és kisvállalkozások egy része a korábban szabad forrásból finanszírozott fejlesztéseket a jövőben beruházási hitelből valósítja meg.
A hitelfelvételi kedvet ugyanakkor szerinte nem elsősorban a kamatszint, hanem a piaci lehetőségek és a megrendelések alakulása határozza meg. Ha a kereslet élénkül, az a finanszírozási igények növekedését is magával hozhatja.
Az exportőrök profitját elvitte az erős forint
Perlusz László szerint hosszabb távon a kedvező finanszírozási környezet alapját nem a támogatott hitelkonstrukciók, hanem a vállalkozásokat ösztönző, kiszámítható gazdasági környezet teremtheti meg.
Úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi, gyorsan kialakult erős forintárfolyam különösen nehéz helyzetbe hozta az exportáló vállalkozásokat. Sok cégnél eltűnt a profit, egyes szereplők pedig már veszteséget termelnek.
A termelékenység javítása, az átárazás vagy a piaci pozíciók megerősítése azonban nem hónapok, hanem akár évek alatt valósítható meg. A VOSZ főtitkára ezért szükségesnek tartaná olyan gyors intézkedések kidolgozását, amelyek átmeneti segítséget jelenthetnek az exportőrök számára. Szerinte ennek egyik lehetséges fóruma maga a Széchenyi Kártya Program lehet, amelynek egyik legnagyobb erőssége a gyors termékfejlesztés.
Fix három százalékos hitel: Nagy Elek kimondta az igazságot a Széchenyi Kártya átalakításáról – ezért szántotta be a Tisza-kormány
A három százalékos Széchenyi Kártya-hitelek hatalmas érdeklődést váltottak ki a vállalkozások körében, nagyon megnőttek az igények, miközben a gazdasági környezet is változott, így végül a feltételek módosítására volt szükség – erről beszélt a Világgazdaságnak az MKIK elnöke. Nagy Elek szerint a változtatás mögött egyszerre állnak költségvetési és piaci szempontok, miközben a vállalkozások egy része valóban magasabb finanszírozási költségekkel szembesülhet.
