Felépültek a védőbástyák

Elfogadta a lopakodó felvásárlás megakadályozását célzó alapszabály-módosításokat a Mol Nyrt. tegnapi közgyűlése. „Az új szabályok hosszú távon meghatározzák az olaj- és gázipari társaság működését, ezért elfogadásuk nagyobb jelentőségű, mint a közgyűlés másik fő témája, a 2008-as üzleti év lezárása” – mondta Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató.

Négyféle módosítás történt. Egyrészt bővült az igazgatóság jogköre például a lopakodó – nem egyeztetett, de a befolyás megszerzésére törekvő – felvásárlás távol tartására. Megnő az állam kezében lévő, B sorozatú részvénnyel járó jogosultság is: a 75 százalékos szavazathoz kötött döntéseknél olyan esetekben, amikor az igazgatóság nem támogatja a határozat tartalmát, szükséges a B részvény tulajdonosának a szavazata is. Harmadrészt nem fizet a társaság osztalékot a 2008-as tevékenység után. Ennek elfogadása különösen nagy bizalmat jelez, mert azt mutatja, hogy a tulajdonosok szerint hosszú távon is érdemes a Molban tartaniuk a pénzüket. Az elnök-vezérigazgató úgy véli, a cég a közgyűlés döntései után erősebb és stabilabb, mint valaha volt.

A lopakodó felvásárlás elleni védelmet az tette szükségessé, hogy néhány éve az osztrák OMV vett nagyobb mennyiségű Mol-részvényt előzetes értesítés nélkül, most pedig az orosz Szurgutnyeftyegaz szállt be a cégbe úgy, hogy nem kopogott előtte. (Tegnap az utóbbi társaság még nem szavazhatott az OMV-től vett 21,2 százalék tulajdonosaként.) Hernádi Zsolt szerint egy stratégiai céllal szakmai együttműködésre és értéknövelésre készülő vevőről elképzelhetetlen, hogy a majdani, közös stratégia egyeztetése nélkül vásárolná be magát. Éppen ezért a Szurgut csak pénzügyi befektetőnek tekinthető. Igaz, ilyen minőségében sem a Molnak, sem a magyar államnak nem árt.

Kérdésünkre Hernádi Zsolt elmondta, hogy a horvát kormány „relaxáltan vette tudomásul” a Szurgutot mint pénzügyi befektetőt, ahogyan a mai közgyűlésen meghozott védelmi intézkedéseket is. Az ügytől függetlenül dolgozik együtt déli szomszédunk kormánya és a Mol, a horvátországi INA olajtársaság két legnagyobb tulajdonosa az INA fejlesztésén. Ismert, hogy a horvát kabinet az adásvételi szerződés alapján bármely INA-tulajdonos hányadát visszaveheti, ha az ellenséges felvásárlás áldozatául esik.

A Mol csoport múlt évi eredményére rányomta a bélyegét a válság. Miközben a társaság árbevétele 36 százalékkal nőtt, üzleti eredménye 35 százalékkal esett, döntően az olajárak második féléves megcsappanása miatt. A recesszió miatt kevesebb üzemanyagot és vegyipari terméket igényelt a piac, zsugorodott a finomítási haszon, és készlettartási veszteség is keletkezett. A közgyűlés elé tárt értékelés szerint ma mégis jobb helyzetben van a Mol, mint versenytársai, s ennek köszönhetően „tovább bírja az összeszűkült marginkörnyezetet”. A közgyűlés elfogadta a beszámolót.

„A válság nem 2009-ről szól, hiszen 2010-ben és 2011-ben is stagnálás, legfeljebb lassú növekedés várható” – jósolta Mosonyi György vezérigazgató a közgyűlésen, rámutatva, hogy az olaj ára már elmozdult a hordónkénti 40 dolláros mélypontról, s várhatóan 80 dollár körül fog rögzülni. A kisebb igényekhez igazodó kisebb finomítói kapacitások azonban a válság elmúltával hiányt okozhatnak, de hiány lehet nyersolajból is.

Mosonyi György szerint a csoport jól hasznosította regionális jelenlétét, mert a különböző piaci hatások kiegyenlítették egymást, ahogyan a devizapiaci változások is. A vezérigazgató elsőként az INA-t emelte ki a növekedési lehetőségek kapcsán, továbbá a térségi gázhálózat további építését, a készletnövelést és a Makói-árokban folyó kutatásokat is. A társaság folytatja az olaszországi IES finomító korszerűsítését és piaca erősítését, dolgozik romániai, horvátországi és szlovákiai gázvezetéki összeköttetésén, ezzel összefüggésben pedig a NETS térségi gázháló fejlesztésén.

Gázstop a Gázvitából?

A Gazprom Export leállíthatja a Magyarországra történő gázszállítást, ha a Magyar Energia Hivatal (MEH) nem utasítja importja leállítására az EMFESZ Kft.-t – értesültünk. Az orosz cég azért várja ezt a lépést a hivataltól, mert a kft. január óta úgy hozott be – eddig 160-170 millió dollár értékben – gázt Ukrajna felől, hogy ahhoz a szállítója, a RosUkrEnergo is jogosulatlanul jutott. A Gazprom Export emiatt februárban MEH-vizsgálatot indíttatott az EMFESZ ellen, most viszont már szállítási stopot fontolgat. Szándékáról forrásaink szerint tájékoztatta a MEH-et és az FGSZ Földgázszállító Zrt-t. Előbbinél nem értünk el nyilatkozót, utóbbi vezérigazgatója, Zsuga János azt mondta, hogy tegnap estig ilyen értelmű tájékoztatást nem kapott.

Az OMV elállt vételi szándékától

A Mol az INA főrészvényese lett

Intenzívebb külföldi kutatások

A Platts Év downstream vállalata díja

Pozícióerősítés a fő piacokon

Romló petrolkémiai teljesítmény

Gázimportkapacitás-bővítés

Gáz- és energia-üzletág létre-hozása-->