Kiszúrták a 110 oldalas tiszás törvénytervezetben, mi az uniós pénzek ára: egyetlen mondatot törölne el a kormány, mert az EU kérte – súlyos következményei lehetnek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz uniós pénzek való hozzáférést célzó törvénycsomag egyik kevésbé látványos módosítása az Alkotmánybíróság szerepét is érintheti az Európai Unió Bíróságával kapcsolatos ügyekben – írja Győri Enikő, a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselője Facebook-bejegyzésében. Szerinte a Tisza Párt által benyújtott, több mint százoldalas javaslat nemcsak vagyonnyilatkozati és átláthatósági szabályokat módosítana, hanem hatályon kívül helyezné az Alkotmánybíróságról szóló törvény egyik rendelkezését is.
Győri Enikő a posztjához csatolt dokumentumrészletekkel igyekezett alátámasztani állítását. Az általa közzétett törvényjavaslat szerint valóban hatályát veszítené az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 16/A. alcíme, valamint a törvény értelmező rendelkezései közül az Európai Unió Bíróságára vonatkozó definíció.
A jelenleg hatályos 16/A. alcím az úgynevezett előzetes európai uniós értelmező véleményről szóló eljárást szabályozza. Ez lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságának megkeresésére véleményt nyilvánítson olyan kérdésekben, amelyek Magyarország alkotmányos berendezkedését, szuverenitását, nemzeti identitását, alkotmányos hagyományait vagy az Alaptörvényben rögzített alapvető jogokat érinthetik.
A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője szerint ez az a jogi mechanizmus, amelyen keresztül a magyar alkotmányos álláspont közvetlenül megjelenhet az Európai Unió Bírósága előtt zajló ügyekben. Írása szerint
a rendelkezés eltörlése azt jelentené, hogy megszűnik ez a külön eljárási lehetőség, amely jelenleg az Alkotmánybíróság rendelkezésére áll.
A politikus azt is állította, hogy az Országgyűlés európai ügyek bizottságának vitájában a kormány képviselője szerint a módosítás az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során merült fel. Győri Enikő szerint ugyanakkor nem világos, hogy egy ilyen változtatás miként kapcsolódik közvetlenül az uniós pénzek felszabadításához vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez.
Bejegyzésében azt a következtetést vonta le, hogy a módosítás gyengítheti a magyar alkotmányos önállóság intézményi garanciáit. A képviselő szerint az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága közötti jelenlegi kapcsolódási pont megszüntetése hosszabb távon szűkítheti a magyar alkotmányos szempontok közvetlen érvényesítésének lehetőségét az uniós jogvitákban.
Az EU indokolja meg, miért szükséges mindez az uniós pénzekhez
A törvényjavaslat ugyanakkor nem kizárólag ezt a kérdést érinti. A Győri Enikő által közzétett dokumentumrészletek alapján az Alkotmánybíróság tagjainak vagyonnyilatkozataira vonatkozó szabályok is szigorodnának. A javaslat szerint az alkotmánybíráknak a jövőben hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát is csatolniuk kellene saját bevallásukhoz, emellett a nyilatkozatok megőrzésének időtartama is egy évről három évre nőne.
Győri Enikő posztjában hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint
Magyarországnak hozzá kell férnie a számára járó uniós pénzekhez, ugyanakkor szerinte tisztázni kell, hogy az Alkotmánybíróságot érintő módosítás valóban az Európai Bizottság elvárása-e,
és ha igen, milyen indokok alapján került be a törvénycsomagba. A képviselő szerint az ügy jelentős alkotmányjogi kérdéseket vet fel, ezért további magyarázatra és részletesebb nyilvános vitára lenne szükség.
