Megszólaltak a magyarországi bankok: már látszik, kik fognak védelmet kapni a kamatstop kivezetése után – 300 milliárd forintos veszteség fenyeget
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Magyar Bankszövetség újabb javaslatokat készít a kamatstop jövőjéről a társadalmi vita keretében – mondta Becsei András, a bankszövetség alelnöke, az OTP Bank retail divíziójának vezérigazgató-helyettese egy háttérbeszélgetésen.
Becsei András a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataira hivatkozva elmondta, hogy mintegy 220 ezer jelzáloghitel-szerződés tartozik a kamatstop hatálya alá. Közülük mintegy 19 ezer ügyfél tekinthető sérülékenynek az MNB szerint.
A jegybank meghatározása alapján ebbe a körbe azok az adósok tartoznak, akiknél a kamatstop kivezetése legalább 5 ezer forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést eredményezne, miközben jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatójuk (JTM) meghaladja a 40 százalékot, vagy az intézkedés bevezetése óta nyugdíjasok lettek.
Becsei András elmondta, hogy
a bankok számára jelentős a tét, így bízik benne, hogy a következő hetekben megszületik az a jogszabály, amely szeptember 30-ig tartja fent a jelenlegi feltételek mellett a kamatstopot.
A bankoknak a nemzetközi pénzügyi szabályok (IFRS) szerint a várható pénzáramlások megváltozását azonnal figyelembe kell venniük. Ez a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint mintegy 125 milliárd forintos egyszeri veszteséget eredményezhet szektorszinten, ugyanakkor lehet, hogy a pénzintézeteknek ennél szigorúbb értelmezést kell figyelembe venniük: ha úgy tekintik, hogy a kamatfelár-kiesés tartósan fennmarad, akkor akár 300 milliárd forintos számviteli veszteséget is el kellene számolniuk, amit a szabályozás megváltozásával vagy a hitelek kifutásával visszaírhatnak – ismertette.
A vezérigazgató-helyettes felidézte, hogy a kamatstop 2021 végi bevezetése váratlanul érte a bankszektort, miközben a hitelintézetek már évek óta a változó kamatozású hitelek fix kamatozásúra történő kiváltását ösztönző kampányokat folytattak.
Több bankkal együtt az OTP az Alkotmánybírósághoz fordult, legutóbb májusban, fél évvel az újabb hosszabbítás után: indítványukat a legfőbb bírói szerv befogadta.
Megjegyezte, hogy a kamatstopnak 2022 őszén, amikor az alapkamat 18 százalékra ugrott, volt létjogosultsága. Becsei András szerint saját számításaik alapján mintegy 10 ezer olyan ügyfél lehet a bankszektorban, akit nem lenne célszerű kitenni a piaci folyamatoknak. A bankok a társadalmi vita keretében javaslatokat dolgoznak ki ezen 10-19 ezer fős sérülékeny csoport védelmére.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a sérülékenység meghatározásához objektív szempontokra van szükség.
Az elmúlt időszakban a magyar hozamok esésével jelentős kamatkonvergencia indult el, amely kedvezőbb környezetet teremthet
– tette hozzá. Kármán András pénzügyminiszter a múlt héten jelentette be, hogy a 2022-ben eredetileg fél évre bevezetett, 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított jelzáloghitel referenciakamat-stop a jelenlegi feltételek mellett szeptember 30-ig marad érvényben, ha a kormány törvényjavaslatát Országgyűlés elfogadja.
Addig fontos társadalmi és szakmai egyeztetéseket kezdeményez a kormány, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozza a tényleges segítséget - tette hozzá. Jelenleg a jogszabálytervezet társadalmi egyeztetése zajlik.
