Nincs egységes alkalmazás

A kft.-üzletrészre vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása kapcsán megjelenő, egymással ellentétes bírói döntések nyomán jogegységesítés várható. Ez megkönnyíti majd az egyébként egyértelműnek látszó szabályozás alkalmazását.

Az elővásárlási jog lényege: amennyiben a külső személy által tett vételi ajánlat tartalmát az elővásárlási jog jogosultja magára nézve kötelezőnek fogadja el, akkor az eladóhoz intézett nyilatkozatával a külső személy helyett ő veheti meg az értékesíteni kívánt dolgot vagy vagyoni értékű jogot. Ám a gazdasági társaságokról szóló hatályos törvény (Gt.) – szemben a korábbiakkal – lehetővé teszi, hogy ezt a társasági szerződés kizárja vagy korlátozza. Ha azonban a társasági szerződés az elővásárlási jog kérdésében eltérően nem rendelkezik, akkor „a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt – ebben a sorrendben – az üzletrészre elővásárlási jog illeti meg”.

Az elővásárlási jog címzettje a társaság többi tagja. Ha a tag „a vele közölt vételi ajánlat bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik”, úgy kell tekinteni, nem élt elővásárlási jogával. A Gt. megkívánja, hogy a vételi ajánlatot valamennyi taggal kifejezetten közöljék, ezért zavaró a szövegben a „bejelentés” szó, amely az eladási szándéknak a társasággal történő közlésére utal. Célszerűbb is lenne az eladási szándék és a vételi ajánlat társaság irányába való bejelentésének előírása, hiszen akkor a társaság ügyvezetője közölhetné ezt a többi taggal, így könnyebben megállapítható lenne, hogy a 15 nap mikor jár le.

Ha a tagok nem élnek elővásárlási jogukkal, úgy a „társaságot” vagy a „taggyűlés által kijelölt személyt” illeti meg az elővásárlási jog. Mivel a társaság elővásárlási jogáról a taggyűlés dönt, a Gt. a határidőt 30 napban állapítja meg, ismételten a „bejelentéstől” számítva. Ez a rendelkezés figyelembe veszi azt is, hogy ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a taggyűlési meghívók kiküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie.

A fenti rendelkezésekkel kapcsolatban két értelmezési nehézség van. Az első már ismert, mit kell érteni „bejelentésen”. Ha a tag azt, hogy üzletrészét külső személynek el kívánja adni, a társaság számára bejelenti, már elkezdődik a 30 napos határidő? Vagy az eladónak azt kell bejelentenie, hogy a közölt vételi ajánlatra a többi tag határidőn belül nem válaszolt? Ha ugyanis bármely tag élt az elővásárlási jogával, a társaság elővásárlási jogosultsága megszűnt. A magam részéről ezen második értelmezésre hajlanék. Kérdéses továbbá, hogy a sorrend a társaság, illetve a taggyűlés által kijelölt személy tekintetében is áll-e, azaz kétszer 30 napról van-e szó az esetben, ha a taggyűlés a társaság részére nem vette meg az üzletrészt. Úgy gondolom, a sorrend csak a tagok és a társaság között áll fenn. Mivel az elővásárlási jog második és harmadik lehetőségéről egyaránt a kft. taggyűlése dönt, ezért szerintem a határozatot a taggyűlésnek már az első 30 napon belül meg kell hoznia.

Az elővásárlási jog csak az üzletrész adásvételi szerződés útján való elidegenítésére vonatkozik. Mivel a Ptk. a csereszerződésre az adásvételi szerződés szabályait rendeli alkalmazni, elvileg elfogadható, bár vitás az az értelmezés is, amely az elővásárlási jogot a cserére is kiterjeszti. Az üzletrész elajándékozására, apportjára viszont az elővásárlási jog semmiképp nem vonatkozhat. Ugyanakkor a Gt. kimondja: a társasági szerződés az adásvételen kívüli jogcímen történő átruházást kizárhatja vagy korlátozhatja, továbbá az üzletrész külső személyre való átruházását kifejezetten a társaság beleegyezéséhez kötheti. Ez esetben az eladási szándék társasághoz való bejelentésétől számított 30 napon belül kell a beleegyezésről a taggyűlésnek döntenie, a határidő elmúltát pedig úgy kell tekinteni, hogy a társaság az átruházásba beleegyezett.

A szerző ügyvéd, a Kálmán, Szilasi, Sárközy és Társai Ügyvédi Iroda partnere

A kft. olyan személyegyesülés, ahol a tag személye a többi tag számára lényeges, ezért hagyományosan a kft. jogi szabályozása, amennyiben a tag külső személy számára értékesíteni kívánja az üzletrészét, elsődlegesen a többi tagnak, másodlagosan magának a társaságnak (továbbá a kft. taggyűlése által kijelölt külső személynek) elővásárlási jogot biztosít.

A kft. olyan személyegyesülés, ahol a tag személye a többi tag számára lényeges, ezért hagyományosan a kft. jogi szabályozása, amennyiben a tag külső személy számára értékesíteni kívánja az üzletrészét, elsődlegesen a többi tagnak, másodlagosan magának a társaságnak (továbbá a kft. taggyűlése által kijelölt külső személynek) elővásárlási jogot biztosít.-->