Hullanak a hírportálok

Április utolsó napjaiban két alig egyéves internetes újság, a Zoom és a Zóna is megszűnt. Bár az indulásuk és a végnapjuk is gyakorlatilag ugyanarra az időpontra esett, a történetük, illetve a végkifejlet okai és következményei jelentős különbségeket mutatnak.

„Tavaly április 17-én indult el a Zoom.hu, tulajdonképpen egy néhány hónaposra tervezett nyílt tesztelés fázisában, amely közben folyamatosan alakítgattuk, fejlesztgettük az oldalt, hogy végül szeptember 19-én érje el a végleges állapotát. Alapvetően a videós tartalmakra koncentráltunk, mert úgy éreztük, hogy ebben volt akkoriban egy piaci rés. Ezt a felismerésünket egyébként alátámasztja, hogy azóta az öszszes nagyobb hírportálon megjelentek a videós beszámolók is” – emlékezett vissza a kezdetekre lapunknak Nagy József, az oldal korábbi főszerkesztője.

Az oldal viszonylag hamar felküzdötte magát a hazai hírportálok élvonalába, jobb napokon a látogatószám megközelítette a százezret, és ezzel többször is az aznapi harmadik legolvasottabb internetes újság lett a Zoom a két óriás, az Index és az Origo után. A biztató eredmények ellenére gyakorlatilag alig több mint féléves teljes készültségű működés után a tulajdonos, Tarjányi Péter mégis úgy döntött, hogy bezárja a boltot. Április 23-a óta a Zoom.hu címen a Propeller hírgyűjtő oldal jön be, amely szintén Tarjányi Péter tulajdona, az internetes újságban megjelent cikkeket és videókat nem lehet sehol sem elérni.

„A Zoom.hu régi tartalmait, amelyek a tranzakció után is az én tulajdonomat képezik, archiváltuk, jelenleg pedig azon gondolkodom, hogyan lehetne legalább egy részüket értékesíteni” – mondta lapunknak Tarjányi Péter. Elmondása szerint a Zoomot működtető Hang Plusz Média Kft. 2008-ban 312 millió forintos árbevétel mellett néhány milliós nyereséggel működött, a döntésében, hogy ennek ellenére bezárja a hírportált, a válság is közrejátszott. A szakmai befektetővel a napokban aláírt egyezség gyakorlatilag arról szól, hogy a vevő megvásárolta a Zoom 2009-re már lekötött hirdetéseit és támogatási szerződéseit, ezáltal a krízis következtében lelassult hirdetési piacon garantáltan több százmilliós bevételi forráshoz jutott.

Ezeket a reklámszerződéseket, amelyeket már át is írtak a vásárló javára, Tarjányi az ügynökségek megkerülésével, a személyes ismeretségeire alapozva, közvetlenül a nagy cégek topmenedzsereivel tárgyalva hozta tető alá. A vásárló nevéről és az általa kifizetett összegről azonban nem kívánt nyilatkozni Tarjányi. Viszont azt elmondta, hogy a megállapodás értelmében ki kell vonulnia az internetes újságok piacáról, éppen ezért kellett megszűnnie a Zoomnak (a szintén tulajdonát képező Propeller nem újságnak, hanem hírgyűjtő portálnak minősül). „A nagyhal megeszi a kishalat” – kommentálta az esetet Tarjányi.

Bár a Zooméhoz hasonló az életútja, mégis alapvetően más tészta a Zóna internetes portál története. A Zóna eleve nem egy újabb híroldal, hanem internetes magazin szeretett volna lenni, terjedelmesebb, mélyebben szántó cikkekkel, riportokkal, bár a napi három kiadásában a hírösszefoglalók, gyűjtések is nagy szerepet kaptak. A honlapot és az 5-6 fős szerkesztőséget a Magyar Hírlaptól 2006 novemberében távozott Szombathy Pál vezette, az újságírók nagy részét szintén volt hírlaposok tették ki.

A Zoommal ellentétben az első évben veszteséget termelt a napi 15-20 ezer egyedi látogatót számláló újság, ám Szombathy szerint a terveikben sem az szerepelt, hogy az első egy-két évben váljon nyereségessé az oldal, hanem hosszabb, 3-4 éves projektben gondolkodtak. A befektető kiválása miatt azonban nem jutott idő arra, hogy kiderüljön, működőképes lehetett-e volna a koncepciójuk. Elmondása szerint a dolgok alakulását személyes ellentétek is befolyásolták, információnk szerint például komoly viták voltak az oldal marketingjével kapcsolatban is.

Mindenesetre Szombathy elmondása szerint a válság sem az ő malmukra hajtotta a vizet, ugyanis az még inkább megnehezítette, hogy hirdetőket, szponzorokat találjanak. És valószínűleg ez is közrejátszhatott abban, hogy a befektető nem finanszírozta tovább a működést. Az alkalmazottaknak április elején felmondtak, és Szombathy Pál lapunknak megerősítette, hogy a cég mind ez idáig nem fizette ki a végkielégítésüket, valamint a külső munkatársak és beszállítóik felé is maradtak tartozásaik. Információink szerint a tartozások összege meghaladja a tízmillió forintot.

Megszorítások voltak a Hírszerzőnél is, ám a megtakarításokat igyekeztek a szerkesztőségi létszám megőrzése mellett végrehajtani – mondta lapunknak Gavra Gábor, a 2005-ben indult, főképp a belpolitikára összpontosító internetes újság főszerkesztője. A körülbelül 15 fős szerkesztőségben ennél komolyabb „megszorításokra” eddig nem volt szükség, és bár nehéz évre számítanak, bíznak abban, hogy tovább bővülhet a jelenleg körülbelül napi 70 ezres látogatói bázisuk.

„Válság idején az online újságoknak nagyobb esélyük van a növekedésre, egyrészt, mert az internetpenetráció is folyamatosan bővül hazánkban, másrészt, mert az ilyen felületeken költséghatékonyabban és célzottabban lehet hirdetniük az ügyfeleknek” – magyarázta Gavra, aki szerint a Hírszerző látogatottságát sem a lap közvetlen konkurenseként elkönyvelt Zoom tavalyi indulása, sem minapi megszűnése nem érinti közvetlenül. A főszerkesztő elmondása szerint a tavaly indított gazdasági rovat hamar önfenntartóvá vált, és az a céljuk, hogy a közeljövőben ez a teljes újságukról elmondható legyen.

Nem volt szükség viszont megszorításra a napi 120-170 ezer egyedi látogatóval büszkélkedő, politika- és bulvárprofilú Stop.hu szerkesztőségében. „Ez főképp annak köszönhető, hogy mindig is óvatosak voltunk a tervezésben, többször átgondoltuk, mielőtt új munkatársat vettünk fel” – mondta lapunknak Mátay László főszerkesztő, hozzátéve, természetesen az ő életük sem lett könnyebb a válságtól.

Úgy látja, hogy az említett két lapnál az üzleti modell sem lehetett túl stabil. „Nem jöttek be a készítők ötletei, és az oldalak nem tudtak elég olvasót elcsábítani a konkurensektől.

Emellett pedig a befektetők sem hagytak elég időt arra, hogy az oldalak kifussák magukat” – mondta lapunknak Nagy István, a GfK piackutató online elemzője, aki szerint hosszabb távon akár pénzügyileg is sikeressé válhattak volna az oldalak.

Véleménye szerint ez a két eset egyedinek tekinthető, ezért nem számít további online újságok megszűnésére. Már csak azért sem, mert folyamatosan bővül a piac.

Úgy látja, hogy az említett két lapnál az üzleti modell sem lehetett túl stabil. „Nem jöttek be a készítők ötletei, és az oldalak nem tudtak elég olvasót elcsábítani a konkurensektől.

Emellett pedig a befektetők sem hagytak elég időt arra, hogy az oldalak kifussák magukat” – mondta lapunknak Nagy István, a GfK piackutató online elemzője, aki szerint hosszabb távon akár pénzügyileg is sikeressé válhattak volna az oldalak.

Véleménye szerint ez a két eset egyedinek tekinthető, ezért nem számít további online újságok megszűnésére. Már csak azért sem, mert folyamatosan bővül a piac.-->