Boeing: Válságból fellendülés felé?
A Boeing részvényei közel 50 százalékot estek a 2019. évi történelmi csúcshoz képest. A Lion Air és az Ethiopian Airlines tragédiája, valamint az Alaska Airlines balesete súlyosan megtépázta az ikonikus amerikai repülőgépgyártó renoméját.
A 2018 és 2019-es balesetek közel két évre földre kényszerítették a Boeing 737 MAX gépcsaládját, amely a vállalat új generációs, az Airbus A320neóval versenyző, keskeny törzsű repülőgépe volt. Mindezek következtében a vállalat vezetősége is lecserélődött, a 737 MAX fejlesztési programot levezénylő Denis Muilenburg 2019-ben lemondott vezérigazgatói posztjáról, és helyére Dave Calhoun került, akinek a fő célja a 737 MAX engedélyeinek visszaszerzése volt. A vállalattal szembeni bizalomvesztés már ekkor láthatóvá vált. A kereskedelmi repülőgépgyártó üzletág bevétele két év alatt közel felére csökkent a géptípus földre kényszerítése miatt, majd a globális pandémia is tovább rontott a helyzeten.
Az Alaska Airlines balesete újabb csapás volt a vállalat számára. A vizsgálatok megállapították, hogy minőség-ellenőrzési és gyártási mulasztásra is visszavezethető a vészkijárati oldalpanel balesete, mindezek miatt pedig az Amerikai Légügyi Hatóság (FAA) havi 38 darabban maximálta a MAX gépcsalád gyártási számát. A baleset után nem sokkal Calhoun bejelentette, hogy lemond vezérigazgatói tisztségéről, és 2024 augusztusában átadta a stafétát a 35 éves repülőgépipari tapasztalattal rendelkező Kelly Ortbergnek. Az új vezérigazgató vezetése alatt jelentős változtatások történtek a vállalatnál. A menedzsmentet visszaköltöztették Seattle-be, ahol a gyártás is zajlik, felfüggesztették az 1,1 milliárd dolláros új generációs X-66 repülőgép kísérleti programot, valamint több mint 21 milliárd dollár tőkét vontak be 113 millió darab részvény kibocsátásával.
Bizakodást keltő eredményt közölt a Boeing a harmadik negyedévben
A fenti intézkedések óvatos optimizmusra adhatnak okot. A vállalat legutóbbi, harmadik negyedéves bevétele 31 százalékkal emelkedett éves alapon, 23,3 milliárd dollárra. Az FAA havi 38 darabról 42-re emelte a MAX repülők gyártási számát, a védelmi és globális szolgáltatási üzletág stabil bevételt hozott (habár a fix összegű szerződések miatt továbbra is veszteséges), míg a szolgáltatási szegmens mára fontos profitforrássá vált. Mindezek ellenére a vállalat 5,3 milliárd dolláros nettó veszteséget jelentett a negyedévre. Ennek nagy része egy 4,9 milliárd dolláros leírás volt, ami a 777X program újabb csúszásához kapcsolódik. Az operatív marzsok továbbra is negatívak, de a harmadik negyedévben pozitív szabad cash flow-t produkált a Boeing.
Az Airbus nehézségei is segítenek
A kereskedelmi repülőgépgyártás piacán a Boeing és az Airbus duopóliuma komoly belépési korlátokkal védett. A keresletet az Airbus egyedül nem tudja kielégíteni, az A320-as gépcsaládból évente 900 darabot képes legyártani a 2027-ig tartó időszakban, ami messze elmarad a megrendelések növekedési ütemétől, az európai repülőipari vállalat emellett a saját gyártási problémáival is küzd. A korlátok ellenére azonban vannak régi-új kihívói is a duopóliumnak, a brazil Embraer és a kínai Comac. Azonban az Embraer keskeny törzsű gépeinek kapacitása elmarad a duopólium kínálata mögött, míg a Comac nem rendelkezik európai és amerikai tanúsítvánnyal.
Technikai szempontból nem feltétlenül most érdemes belépni
Az árfolyam intenzív csökkenést követően a 200 napos mozgóátlag alá csúszott (200,09 dollár), további támaszok még 196,6 és 188,6 dollárnál láthatók. Ha ezekről a szintekről felpattanás történne, 210, majd 220 dollárnál húzódnak fontosabb ellenállási szintek, utóbbi esetében az 50 és a 100 napos mozgóátlag.
A növekvő megrendelésállomány biztosíthatja a jövőt
A megrendelésállomány stabil növekedése továbbra is kényelmes védelmet adhat a vállalat számára. Jelenleg
- több mint 6200 repülőgépre van megrendelés,
- összesen 535 milliárd dollár értékben,
- ami közel 10 évnyi bevételt biztosíthat.
A fő kérdés az, hogy a közeljövőben tovább tudja-e növelni a legyártható gépek számát a Boeing. A vállalatot követő elemzők alapvetően ebben hisznek, a konszenzusos céláruk (256 dollár) alapján a Boeing 30 százalékkal alulértékelt.
A pozitív kilátások ellenére azonban számolni kell a gyártási problémák esetleges újabb felmerülésével, a 777X program további csúszásával, valamint a globális gazdasági környezet változásaival, amelyek mind hatással lehetnek a légitársaságok megrendeléseire.
