Durvul az (áfa)háború

Bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz), mert a szervezet tapasztalatai szerint az üzletláncok visszaélnek „vevői erejükkel” a július elsejétől hatályos, ötszázalékos áfaemelés kapcsán – közölte Boródi Attila, az Éfosz ügyvezető elnöke. A hálózatok – tartva a kereslet várható visszaesésétől – a fogyasztói árakat nem kívánják emelni, ezért a beszállítói árak négy-hat százalékos csökkentésére kényszerítik a cégeket. Így az áfanövelés többletterheit az élelmiszeriparral fizettetnék meg, a nyereségükből a fogyasztók érdekében semmit sem engednének – húzta alá Boródi Attila.

Az Éfosz számításai szerint a kereskedelem a beszállítói árak csökkentésével százmilliárd forintos nagyságrendű pluszkötelezettséget róna az iparágra. Ráadásul a üzletláncok felszólításai – tette hozzá Boródi Attila – fenyegetéseket is tartalmaznak arra az esetre, ha a beszállítók az árengedményeket nem vállalnák fel. Az élelmiszer-hálózatok kilátásba helyezik, hogy a későbbi „választék-felülvizsgálatokkor” más árucikkekre cserélik azokat a termékeket, amelyek forgalma azért esik vissza, mert a beszállítók nem mérséklik átadási áraikat.

Önmagában semmi különös nincs abban, hogy a kereskedők egyes költségek növekedésekor – mint amilyennek a mostani áfaemelés is minősül – árváltoztatásokat kérnek a beszállítóktól – reagált Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Hozzátette: kereskedelmi szempontból az is ésszerű, hogy a vállalkozások nem kívánnak olyan termékeket forgalmazni, amelyeket a fogyasztók nem vesznek meg. A gondot az okozná, ha az üzletláncok nem egyes árukat, hanem teljes cégeket akarnának kilistázni, de ilyen esetekről az OKSZ nem tud. Ettől függetlenül egyáltalán nem baj, ha a piaci helyzetet a GVH megvizsgálja – fogalmazott a főtitkár.

A szövetség egyébként az ötszázalékos áfaemelést „óriási gazdaságpolitikai baklövésnek” tartja, mivel az élelmiszer-kereslet e nélkül is hosszú ideje csökken a hazai piacon. Vámos György hozzátette: a kereskedőknek sincsenek tartalékaik, ezért biztosra vehető, hogy az áfanövelés néhány hónap múlva végül beépül a fogyasztói árakba (hiszen a többletterheket várhatóan az élelmiszeripar sem tudja „lenyelni”). Ez pedig még nagyobb mértékben viszszaveti majd a belföldi élelmiszer-fogyasztást – véli az OKSZ.

Az Éfosz ugyanakkor a kiskereskedelmet azért is hibáztatja, mert „sajátos árképzésével” a beszállítói áraknál jobban növeli a fogyasztóiakat. Az érdekképviselet szerint például az élelmiszerek és italok bolti árai január–április között 4,7 százalékkal emelkedtek, miközben a feldolgozóipar átadási árai csak eggyel. Vámos György szerint viszont az egyszázalékos változás tavaly decemberhez képest következett be, miközben az elmúlt év január–áprilisához viszonyítva – amelyre a 4,7 százalékos fogyasztóiár-adat is vonatkozik – a beszállítói árak 2,3 százalékkal növekedtek. A bolti árak emelkedése ugyan így is nagyobb volt, de a különbség főként a forintgyengülés miatti importdrágulásból adódott – állapította meg a főtitkár.

A piaci feszültségekre utal, hogy a viták akkor robbantak ki, amikor az ágazati szereplőknek már az élelmiszerkódex július elsejei hatálybalépésére kellene készülniük. Az etikus piaci magatartást szabályozó, önkéntességre épülő dokumentumot a közelmúltban a kereskedők és az élelmiszer-feldolgozók is aláírták. Igaz, a kódex alkalmazását kétségessé tette, hogy időközben a GVH versenyfelügyeleti eljárást indított valamennyi aláíró ágazati szervezet ellen. VG

Változások

Az áfa a legtöbb élelmiszerterméknél 20 százalékról 25-re növekszik július elsejétől. Kivételt képeznek a tejtermékek és a pékáruk, amelyeknél a kulcs a mostani 20 százalékról 18-ra csökken.