Feladunk egy levelet (akár elsőbbséggel) és a levél napok múlva sem érkezik meg a címzetthez – mit tehet a fogyasztó egy ilyen kellemetlen helyzetben? Mint hogy a közönséges (nem könyvelt) küldeményeket a posta kezelés során nem regisztrálják, a feladó nem kezdeményezhet tudakozódást (a Tudakozvány segítségével) ilyen esetben és kártérítésre sem számíthat.
A közönséges levelek esetében a Posta statisztikai garanciát vállal arra, hogy a feladást követő harmadik napon azok 85 százalékát, az ötödik napon pedig 97 százalékát kézbesíti. Az elsőbbségi levél esetében a feladást követő első munkanapon kerül a címzettekhez a levelek 85 százaléka, a harmadik munkanapon pedig a levelek 97 százaléka.
A statisztikai garancia betartását független szervezet ellenőrzi és – mint arról a Magyar Posta szóvivője tájékoztatott – a cég túl is teljesíti a limitet. Hogy mi történik a statisztikában szereplő 3 százalékkal, amely esetleg a későbbi időpontig sem kerül a címzettekhez? Tomecskó Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a különbséget kell tenni a közönséges és az időgarantált küldemények között. A Posta csak az utóbbiak esetében vállal garanciát az adott levél kézbesítési idejére. A szóvivő szerint ez a tömegközlekedéshez hasonlítható, ahol a vállalat szintén nem garantálja, hogy az utas időben a célállomásra érjen, hiába vásárolta meg a bérletet.
A kézbesítésre vonatkozó szabályokat a postáról szóló 2003. évi CI. törvény határozza meg. Ez pedig kimondja, hogy „az egyetemes postai szolgáltatás keretében felvett nem könyvelt postai küldemény megsemmisülése, teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése esetén a postai szolgáltatót - kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta - kártérítési kötelezettség nem terheli.” A könyvelt küldemény „felvételét a postai szolgáltató írásban elismeri és kézbesítését a címzett, illetve az egyéb jogosult átvevő aláírásával vagy más módon okirattal kimutatja”.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a levelek közül csak a tértivevényes ajánlott tekinthető könyveltnek. Ha könyvelt küldemény vész el vagy sérül meg, a Posta kártérítési átalányt fizet. Megsemmisülés vagy teljes elvesztés esetén ez az összeg a szolgáltatásért fizetett díj tizenötszöröse. Részleges elveszés vagy megsérülés esetén ebből a megtizenötszörözött összegből számítják ki a kártérítés összegét úgy, hogy a küldemény értékét arányítják a keletkezett kár értékével.
A Posta szóvivője hangsúlyozta: bizalmi szolgáltatásról van szó és a GfK legutóbbi kutatása azt mutatja, hogy a hazai lakosság megbízik a cégben, hiszen eszerint a magyarok a tűzoltók után a postásokban bíznak a legjobban.
Tomecskó Tamás hozzátette: a Magyar Posta naponta mintegy 3 millió küldeményt dolgoz fel, a hibák aránya ezrelékekben mérhető, annak ellenére, hogy – főleg karácsony táján – az ügyfelek gyakran nem megfelelően címezik meg a leveleket. Ebben az esetben a címnyomozó részleg próbálja a meglévő adatokból felderíteni a küldemény útját, amíg erre „az utolsó remény megvan” – fogalmazott a szóvivő.
Miközben a levél a pórul járt helyi kézbesítőtől visszajut a küldő postához, már le is telt a kézbesítés statisztikában meghatározott időtartama. Mint hogy azonban a feladók sokszor éppen a feladó mezőt hagyják üresen, a rosszul címzett levelek nem juthatnak vissza hozzájuk. Ezek a jogszabály szerint hat hónapig megőrzésre kerülnek a Posta raktárában, majd az enyészeté lesznek.
