Számháború a rádiós piacon

Alaposan megkeverte a rádiópiaci kártyákat az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). A médiahatóság a piac előzetes várakozásainál számottevően magasabb szinten határozta meg ugyanis a november közepétől „megüresedő” két országos kereskedelmi rádiófrekvencia tervezett műsor-szolgáltatási díját, ezzel nemcsak meglepte, de jócskán el is bizonytalanította az iparági szereplőket. A Világgazdaság értesülései szerint a négy nagy esélyes, a frekvenciákat jelenleg „birtokló” Sláger, illetve Danubius, a Juventus, valamint az Est Média Group (EMG) továbbra is indulni szeretne ugyan a frekvenciákra várhatóan a nyár közepén kiírandó pályázaton, ám mindenhol gőzerővel folyik az üzleti modellek újraszámítása.

Mint megírtuk (VG, június 5., 7. oldal), az ORTT egyenként legalább 350 millió, legfeljebb 700 millió forintot kérne el a frekvenciákért az első évben, a másodiktól pedig 200 millió plusz a nettó árbevétel legalább 10, legfeljebb 15 százaléka lenne a műsor-szolgáltatási díj. Utóbbi a Sláger tavalyi 4 milliárdos, illetve a Danubius 2 milliárdos bevételét figyelembe véve 600-800 millió, illetve 400-500 millió forintos díjat jelentene (jelenleg évi 200-200 milliót fizetnek a frekvenciákért). Iparági bennfentesek szerint különösen az első évi díj tűnik nehezen kigazdálkodhatónak, figyelembe véve, hogy a válság nyomán drámai mértékben, mintegy 30 százalékkal zuhantak a rádiós piaci bevételek.

Tény ugyanakkor, hogy a pályázók által kínált ár csak 45 százalékos súllyal esne latba az értékeléskor, 55 százalék az ajánlatok egyéb paramétereiből tevődne össze – tájékoztatta lapunkat Berényi Diána, az ORTT sajtóreferense. Utóbbin belül a teljes pontszám 20 százalékát adná a magyar zeneszámok vállalt aránya, 20 százalék járna a közszolgálatiságra, 10 százalék a tapasztalatra, 5 százalék pedig az értéknövelt szolgáltatásokra.

A meccs mindenesetre nem lefutott, elméletileg ugyanis a médiahatóság a pályázat kiírása előtt még változtathat a paramétereken. Felszólalhatnak a piaci szereplők is; Heal Edina, az iparági bennfentesek által a legesélyesebbnek tartott Sláger vezérigazgatója szerint élni is fognak a lehetőséggel. Igaz – hangsúlyozta a Világgazdaságnak – a feltételeket mindenképpen „az ORTT diktálja”. Heal Edina amúgy „borzasztóan magasnak” tartja a médiahatóság által tervbe vett koncessziós díjat. Mint mondja, az elmúlt 12 év megmutatta, hogy a jelenlegi 200 millió forint pont „a helyén van”. A vezérigazgató szerint „nem valószínű, hogy kihagynák az indulást, ám olyan helyzetbe sem kívánnak belemenni, amely egyértelműen nem kigazdálkodható”.

A pályázat az ár mellett a szakmai tartalomról is szól – emelte ki Földes Ádám, a Danubius vezérigazgatója. „Olyan pályázati anyagot fogunk benyújtani, amely reális üzleti alapokon áll, s az eddigi tapasztalatok felhasználása mellett az iparág számára fontos technológiai kihívásokat is figyelembe veszi” – mondta a vezető lapunknak. Hangsúlyozta azt is, hogy a díjat nem a mostani helyzet alapján, hanem egy hoszszú távú stratégia mentén kell figyelembe venni. Földes Ádám jó iránynak véli, hogy a díj egy fix részből és egy piaci elemből tevődik össze; az ORTT meghallgatásán ugyanakkor mindenképpen el fogják mondani szakmai javaslataikat és észrevételeiket.

„Nagyon magasnak” tartja a tervezett díjat Laczkó Endre, a Juventus reklámidejét értékesítő Juventus Média vezérigazgatója, aki szerint „könnyen megfojthatja” a tarifa azt, aki elnyeri a jogosultságot. A szakember szerint a 350 millió forint tulajdonképpen „leírható szám”, feltéve, hogy van tisztességes tér további alkura, ám a 700 millió teljességgel irreális. A vezérigazgató a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az elmúlt hónapokban elhangzott arányszámok tükrözik az üzleti realitásokat, az egészséges műsor-szolgáltatási díj egy országos frekvenciáért valahol az árbevétel 5 és 7,5 százaléka között van, kellene lennie.

Az áron kívüli ajánlati paraméterekre koncentrálna az EMG, amely az eddigiektől eltérő „műsorkészítési szempontokat” érvényesítene, ha elnyerné a jogosultságot – fejtette ki lapunknak Kádár Tamás ügyvezető igazgató. Így erősítenék a „közszolgálati vonalat”. Ami a tervezett díjat illeti, Kádár Tamás szerint a válság kitörése előtt el lehetett mondani, hogy a 200 milliónál akár több is elkérhető, ám azóta „nagyot fordult a világ”. Az ügyvezető úgy látja: az ORTT-nek önmérsékletet kellene gyakorolnia, hogy a válságból megerősödve kerülhessenek ki a piaci szereplők. Ez a médiahatóságnak is hasznos lenne, később ugyanis bőven be tudná hozni azt, amit most „elszalaszt”.

Előbbiek olyan, rádiós tapasztalatot már szerzett, kevésbé tőkeerős cégek lehetnek, amelyek arra építenek, hogy most nagy összeget ajánlanak, ám később intenzív lobbival díjmérséklést próbálnak elérni.

Ami az utóbbiakat illeti, iparági bennfentesek az erős politikai hátszelű üzleti csoportoktól tartanak, olyan szereplőktől, amelyek akár egy folyamatos, nagyobb volumenű veszteséget is hajlandók lennének „benyelni” bizonyos politikai előnyökért cserébe.

Előbbiek olyan, rádiós tapasztalatot már szerzett, kevésbé tőkeerős cégek lehetnek, amelyek arra építenek, hogy most nagy összeget ajánlanak, ám később intenzív lobbival díjmérséklést próbálnak elérni.

Ami az utóbbiakat illeti, iparági bennfentesek az erős politikai hátszelű üzleti csoportoktól tartanak, olyan szereplőktől, amelyek akár egy folyamatos, nagyobb volumenű veszteséget is hajlandók lennének „benyelni” bizonyos politikai előnyökért cserébe.-->