Ausztria másképp gondol a vendégmunkásra, mint Magyar Péter: már minden ötödik dolgozó külföldi, nélkülük minden leáll
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAusztria munkaerőpiaca az elmúlt két évtizedben látványosan átalakult. Míg 2005-ben a munkavállalók 9,5 százaléka volt külföldi állampolgár, addig 2025-re ez az arány 21,2 százalékra emelkedett, vagyis már több mint minden ötödik dolgozó nem osztrák állampolgár.
Számuk tavaly megközelítette a 954 ezret, miközben az országban összesen 4,5 millióan álltak alkalmazásban. Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint a foglalkoztatás bővülésének egyik legfontosabb motorját éppen a külföldi munkavállalók jelentették: az elmúlt húsz évben több mint 750 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és ennek jelentős része a bevándorlásnak köszönhető.
A turizmustól az autóiparig mindenhol ott vannak
Ausztriában a külföldi munkavállalók jelenléte jóval szélesebb körű, mint a régió több más országában. A vendéglátásban és a turizmusban gyakorlatilag nélkülözhetetlenek, de az egészségügyben, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az iparban is egyre nagyobb arányt képviselnek. A közép- és kelet-európai országokból érkező nők például meghatározó szerepet játszanak az idősgondozásban, amely az egyik legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő ágazat.
Az iparban különösen fontos a külföldiek szerepe
Ausztria egyik legnagyobb exportágazata az autóipar, ahol a világ számos vezető vállalata rendelkezik gyártóbázissal vagy fejlesztőközponttal. A grazi üzemben működő Magna Steyr a világ egyik legnagyobb szerződéses autógyártója, amely jelenleg többek között a Mercedes-Benz G-osztályát, a BMW Z4-et és a Toyota GR Suprát gyártja. A felső-ausztriai Steyr városában működő BMW-gyár pedig a német konszern egyik legfontosabb motorgyártó és hajtáslánc-fejlesztő központja. Az iparág és a beszállítói lánc egyre inkább külföldi szakemberekre és betanított munkásokra támaszkodik.
A vállalatok szerint erre szükség is van: Ausztriában jelenleg közel 150 ezer szakember hiányzik, az EY felmérése szerint pedig a cégek 67 százaléka a munkaerőhiányt tartja a legnagyobb üzleti kockázatnak, még az energiaáraknál vagy az inflációnál is nagyobbnak.
Hiányszakmák hosszú listája
Az osztrák kormány nem korlátozni, hanem szabályozott keretek között ösztönözni próbálja a külföldi munkaerő beáramlását. Ennek egyik legfontosabb eszköze az úgynevezett hiányszakmák listája, amelyet minden évben frissítenek. A 2026-os listán
- mérnökök,
- hegesztők,
- gépészek,
- villanyszerelők,
- informatikusok,
- ápolók,
- szakácsok
és számos más szakma is szerepel, amelyek esetében egyszerűsített eljárással lehet munkavállalási engedélyt szerezni. A hivatalos osztrák bevándorlási portál szerint a bizonyított munkaerőhiány miatt ezeknél a szakmáknál a szokásos munkaerőpiaci vizsgálatot is elengedik, ami jelentősen felgyorsítja a külföldiek alkalmazását.
Politikai vita van Ausztriában, de a gazdaság ragaszkodik hozzájuk
A külföldi munkavállalók kérdése Ausztriában is évek óta a politikai viták egyik központi témája. Az elmúlt években több párt is szigorúbb bevándorlási szabályokat követelt, miközben a vállalatok és a gazdasági szervezetek rendre arra figyelmeztetnek, hogy a külföldiek nélkül az ország növekedése lelassulna.
Az osztrák statisztikai hivatal szerint 2024-ben már 2,5 millió olyan ember élt az országban, akinek bevándorlói háttere van, ami a teljes népesség 27,8 százalékát jelenti.
A népesség növekedését szinte teljes egészében a bevándorlás biztosítja, miközben az ország társadalma folyamatosan öregszik. Az euróövezet egészére vonatkozó elemzések is azt mutatják, hogy a külföldi munkavállalók az elmúlt években a munkaerőpiac növekedésének mintegy felét adták, és nélkülük a gazdasági teljesítmény érezhetően gyengébb lenne.
Az erős forint egyre többet vesz ki a magyarok zsebéből
Ahogy azt a Világgazdaság megírta, az Ausztriában dolgozó magyarok közül egyre többen érzik meg a forint látványos erősödésének hatását:
miközben az euróban kapott fizetésük nem változott, ugyanannyi bérért hónapról hónapra kevesebb forintot kapnak, egyes családoknál ez már havi 100-130 ezer forintos bevételkiesést jelent.
A nyugat-magyarországi térségben sok ingázó szerint az osztrák munkavállalás továbbra is vonzó, de már nem biztosít akkora előnyt, mint néhány hónappal ezelőtt.
Megindulhat a hazavándorlás?
A forint erősödése miatt egyre többen teszik fel a kérdést, hogy érdemes-e továbbra is Ausztriában dolgozni, ám a válasz egyelőre nem egyértelmű. Bár az osztrák fizetések forintban számolva kevesebbet érnek,
a határ túloldalán elérhető bérek még mindig jelentősen meghaladják a magyarországi kereseteket, ezért a tömeges hazavándorlás jelei egyelőre nem láthatók.
Az azonban biztos, hogy a magyar fizetőeszköz közel ötéves csúcsra erősödése alapjaiban változtatta meg az Ausztriában dolgozó magyarok számításait, és egyre többen figyelik naponta az árfolyam alakulását.
