Szinte biztos, hogy a jövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szolgáltatásai közül egyre több lesz térítésköteles, ezért egyre nagyobb szerep hárul az öngondoskodásra – jelentette ki Lukács Marianna, a Patikapénztár ügyvezető igazgatója. Ennek azonban a hosszú távú kiszámíthatóság a feltétele. A hirtelen kedvezőtlenné váló környezetben a pénztártagok racionálisan a megtakarításaik gyors elköltése mellett fognak dönteni, a bizalmukat pedig csaknem lehetetlen lesz visszaszerezni - tette hozzá annak kapcsán, hogy a parlament döntött a jövő évi adótörvényhez benyújtott módosító javaslatokról.
A jövő heti zárószavazásra kerülő törvényjavaslat értelmében a munkáltatók által befizetendő önkéntes egészségpénztári hozzájárulásokat a cafeteria többi kedvezményes eleméhez hasonlóan 25 százalékos közteher sújtja majd. Ma még nehezen megbecsülhető, mekkora visszaesést okoz majd az egészségpénztári szektorban a tervezett intézkedés. Miközben a közel 50 milliárdos vagyont kezelő önkéntes egészségpénztárak jelentik az egyre kevesebb szolgáltatást finanszírozó társadalombiztosítás egyetlen valódi alternatíváját, fennmaradásuk, illetve az egészségügyi öngondoskodás további fejlődése most azon múlhat, hogy a cafeteria egyéb elemei mellett ezt az előtakarékossági formát is közteherrel fogják sújtani a törvényalkotók.
Bár ma már közel 2 és fél millió pénztártag és közeli családtag veszi igénybe kisebb-nagyobb rendszerességgel az önkéntes egészségpénztárak szolgáltatásait, viszonylag kevesen tudják, kik a jelentősebb szereplői, melyek a fő jellemzői ennek a szektornak. Az önkéntes egészségpénztárakra elsősorban azért van szükség, mert az egészségügyi ellátások költségei folyamatosan növekednek: egyrészt egyre több az idős ember, másrészt egyre drágábbak az eszközök. Az állami rendszer azonban az ismert gazdasági helyzet miatt a jövőben sem lesz képes az egyre magasabb szintű igények kielégítésére.
Jelenleg a pénztártagok egyéni számlájára a munkáltatók 21 ezer forintot, míg maguk a tagok 27 ezer forintot fizethetnek be havonta adómentesen. A gyakorlatban a számlára érkező befizetések 80-90 százalékát ma a munkáltatók fizetik – a törvénytervezetben éppen ezt a juttatást kívánják jelentős mértékben megadóztatni. Az egészségpénztárak kétféle módon is képesek az állami egészségügyi terhek jelentős csökkentésére. Egyrészt az OEP által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatások igénybe vételével kevesebb gyógyítási feladat hárul az államra (az egészségpénztári megtakarítások mintegy háromnegyedét ilyen célokra költik), másrészt a prevenciós szolgáltatások megelőzik a betegségek kialakulását, szintén leszorítva a társadalombiztosítás költségeit.
Az elmúlt években az önkéntes egészségpénztári szektor látványos fejlődést ért el: öt év alatt csaknem megnégyszereződött a pénztártagok száma, illetve a kezelt nagysága is. 2008 végére már több mint 47 milliárd forintnyi vagyon gyűlt össze a közel 850 ezer tag számláján. ( PSZÁF) jelenleg 27 önkéntes egészségpénztár működik Magyarországon, ezek közül 7 pénzintézeti háttérrel rendelkező kassza kezeli az összes pénztári vagyon 53 százalékát, a hazai pénztártagok 58 százalékát tömörítve.
A banki, biztosítói háttérrel rendelkező pénztárak előnye, hogy már induláskor egy meglévő pénzügyi infrastruktúrára tudnak épülni, és a banki, biztosítói ügyfelek közvetlen elérése miatt általában magasabb taglétszámmal is rendelkeznek. A független önkéntes egészségpénztárak működésére ugyanakkor inkább jellemző a non-profit jelleg, amely lehetővé teszi, hogy a működési többletet a tagok kapják vissza, a létszám növekedésével párhuzamosan pedig folyamatosan csökkenjen a befizetések költséghányada is. Függetlenségükből adódóan lehetőségük nyílik a piac legjobb szolgáltatóit, akár külön számlavezető, letét-, illetve vagyonkezelő társaságokat bízva meg az ügyfelek pénzének kezelésével. Ma még a pénztártagok számlájára történő befizetések túlnyomó részét a munkáltatók teljesítik. Ezért fontos szempont egy pénztár számára az is, hogy hány munkáltatói partnerrel rendelkezik. Bár erről nem áll rendelkezésre piaci kimutatás, a legnagyobbak ma már egyenként több ezer ilyen partnerrel rendelkeznek.
A Patikapénztár a legnagyobb és legdiverzifikáltabb munkáltatói kört kiszolgáltató önkéntes egészségpénztár: a 3 és fél ezer munkáltató között államigazgatási intézmények, magyar kis-, és középvállalkozások, nagyvállalatok és multinacionális cégek egyaránt megtalálhatók. Önkéntes egészségpénztár választásánál fontos szempont az elérhető szolgáltatások minősége és elérhetősége. A számlához járó patikakártya bevezetésével egyszerűvé tett fizetési lehetőséget ma már a legtöbb pénztár biztosítja ügyfeleinek. A legtöbb kártya-elfogadóhellyel jelenleg két független pénztár, a Tempó (7500) és a Patika (6500) rendelkezik.
A tapasztalatok szerint a munkáltatók odafigyelnek a szolgáltatás minőségére is: vane- e az adott pénztárnak ügyfélszolgálata, milyen gyorsan írják jóvá az egyéni számlákon az átutalt hozzájárulást, milyen mértékben biztosítják a közeli hozzátartozók hozzáférését a pénztári szolgáltatásokhoz (például társkártya), illetve, hogy kell-e egyéb, a közleményekben nem szereplő rejtett költségekkel is számolni az adott pénztár esetében.
Az elmúlt évek dinamikus fejlődésének hatására az önkéntes egészségpénztárak mára jelentősen hozzájárulnak a lakosság egészségi állapotának javításához – mondta Lukács Marianna. Segítségükkel hosszú évek alatt csökkenthető lehet Nyugat-Európával szemben tapasztalható 5-6 éves lemaradásunk a lakosság várható élettartama tekintetében. Mindennek feltétele azonban, hogy működőképességüket megőrizzék. Ehhez pedig felelős kormányzati hozzáállásra, állandó, biztos szabályozókra és az eddigi kedvezmények fenntartására van szükség, akár az egészségpénztáraknak a cafeteria-rendszerből való kivétele árán is - szögezte le.
