Nem járt vissza illeték
A cégbíróság az egyszerűsített cégeljárásban előterjesztett változásbejegyzési kérelmet – noha hiánypótlási felhívás kiadásának nincs helye – érdemi vizsgálattal bírálja el, így elutasítás esetén nincs lehetőség az eljárási illeték visszaigénylésére – szögezte le a Fővárosi Ítélőtábla a következő ügyben.
Az érintett vállalkozás egyszerűsített cégeljárásban tavaly télen benyújtott változásbejegyzési kérelmét a cégbíróság elutasította. A beadvány mellékletei között szerepelt a Magyar Államkincstár ügyazonosító igazolása 15 ezer forint illeték befizetéséről. A társaság a fellebbezési jogról lemondott, így a cégbírósági végzés jogerőre emelkedett. Időközben a vállalkozás – immár mellékletek nélkül – ismételten előterjesztette kérelmét, amelyet a cégbíróság újra elutasított. Végzésében utalt arra, hogy a változásbejegyzési eljárásban a kérelmet nem lehet megismételni. A társaság ezt követően kérte az illeték visszatérítését, de erre is elutasító választ kapott.
Fellebbezett. Előadta, hogy a cégtörvény alapján kialakult bírói gyakorlat indokolatlanul különbséget tesz a szerződésmintával történő cégalapítás és az ugyanilyen szerződésmintával alapított társaságok változásbejegyzésére vonatkozó egyszerűsített cégeljárás között. Ha a cégbejegyzési kérelmet elutasítják, a befizetett illeték nyolc napon belül felhasználható, változásbejegyzés elutasításánál nem. Szerinte az egyszerűsített cégeljárásban hozott elutasító döntéshez kapcsolódó eljárás illetékmentes, mivel a cégbíróság nem ad ki hiánypótlási felhívást, és az illetéktörvény a hiánypótlási eljárás lefolytatásától teszi függővé az illetékmentesség megadását.
A Fővárosi Ítélőtábla rámutatott: az egyszerűsített cégeljárásban a hiánypótlási eljárás eleve kizárt, a bíróság a nélkül hoz érdemi határozatot, bejegyző vagy elutasító végzést. Ellenkező értelmezés esetén minden egyszerűsített cégeljárás illetékmentes lenne. Az adott ügyben a cégbíróság jogerős elutasító érdemi határozatot hozott, ezért az illeték visszatérítésének nincs helye. Abban igaza van a vállalkozásnak, hogy indokolatlan a különbségtétel a bejegyzési és a változásbejegyzési kérelem között az ismételt benyújtás szempontjából. Ezt azóta a 2008. évi XXX. törvény rendezte. KK
Új jogszabályok
a vagyonadóról (MK 2009/95. sz.)a Btk. módosításáról (MK 2009/96. sz.)
a Btk. módosításáról (MK 2009/96. sz.)
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.