Folyamatosan öregszik a lakosság, így dől romokba a gazdasági csoda a kevés gyerek miatt
A csökkenő népesség permanens recessziót okozhat a 2040-es évekre Dél-Koreában, figyelmeztetett a szöuli jegybank. Az ország a „négy ázsiai tigris” egyike, amely szédítő sebességgel emelkedett ki a II. világháború utáni nyomorból, de a gazdasági növekedést komoly veszély fenyegeti.
A születések száma és a termékenységi ráta is riasztóan alacsonyra esett az országban, utóbbi a legalacsonyabb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai közül. A jegybank már tavaly megkongatta a vészharangot, jelentésében figyelmeztetett, hogy
az alacsony születési arány tartós gazdasági visszaesést okoz.
Ezt erősítette meg a Koreai Fejlesztési Intézet idei tanulmánya is, amely szerint a demográfiai változások következtében a gazdaság a legpesszimistább forgatókönyv szerint már 2041-ben zsugorodni fog.
Afrikának köszönhető a globális népesség növekedése
Dél-Korea 2023-ban állított fel negatív rekordot 0,721-es termékenységi rátával, ami némileg javult ugyan tavaly, de a 7,48 is igen alacsony. Összehasonlításképpen az OECD 2023-as átlaga 1,43, a világátlag idén az ENSZ adatai szerit 2,24, bár ez elsősorban Afrikának köszönhető, amely szinte teljesen elfoglalja az első 45 helyet.
A népesség csökkenésének megakadályozására az országok általánosan hivatkozott „pótlási arány” is jóval magasabb a dél-koreai születési rátánál: 2,1.
A 0,72-es termékenységi ráta Dél-Koreában azt jelenti, hogy 100 koreaira körülbelül 36 gyermek jut, ami
generációkon keresztül csökkenti a munkaerőt.
Ha a technológiai innováció nem ellensúlyozza ezt a népesség fogyását, akkor a gazdasági növekedés tartós lassulása követezik.
Hiába próbálkozik ösztönzésekkel a kormány
A különböző kormányzatok próbálkoznak a trend megfordításával, újabb és újabb ösztönzéseket vetnek be a gyerekvállalási kedv fokozására, az elmúlt 16 évben több mint 270 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordítottak erre a célra – egyelőre eredménytelenül.
„Nem hiszem, hogy a népesedéspolitika bármilyen érdemi módon hatékonyan növelhetné a termékenységi rátát Dél-Koreában” – fejezte ki kétségeit Nicholas Eberstadt, az American Enterprise Institute politikai közgazdásza a CNBC-nek.
Emlékeztetett, hogy Dél-Koreában a legnépszerűbb családmodell még mindig nem éri el a 2,1-es pótlási arányt.
Két nyugdíjalap már kimerült
A csökkenő munkaerő egyre nagyobb terheket ró nyugdíjrendszerre, mivel több a 70 év feletti, mint a 20 év alatti, a parlament ezért tavasszal megreformálta a nyugdíjalapot, hogy ne fogyjon ki a pénz a 2050-es évek közepére. A négy nagy állami nyugdíjalapból kettővel – a katonaival és a közalkalmazottival – ez már meg is történt.
A reform azt jelenti, hogy a mostani fiatalok nagyobb nyugdíjjárulékot fizetnek, miközben az időskori ellátásuk alacsonyabb lesz.
A kisebb népesség védelmi szempontból is veszélyeket rejt: a hadsereg létszáma húsz százalékkal 690 ezerről 450 ezerre zuhant 2019 óta, miközben az ország formálisan még mindig
háborúban áll Észak-Koreával, amely a világ egyik legnagyobb, 1,23 millió fős hadseregével rendelkezik.
Nem mindenki pesszimista
Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságának sötét kilátásai ellenére nem minden szakértő pesszimista. A Koreai-félsziget népességi kérdéseivel foglalkozó Korea Peninsula Population Institute for Future igazgatója, a szöuli statisztikai hivatal korábbi főigazgatója szerint
a gazdaságok mindig megtalálják a módot arra, hogy alkalmazkodjanak.
„Amikor egy gazdaság recesszióval szembesül, általában különböző intézkedésekkel reagál, hogy technológiai innováció, bevándorláspolitika és egyéb intézkedések révén növelje a termelékenységet, és megakadályozza a további hanyatlást” – emlékeztetett Li Inszil.
