Fegyververseny: kínai háborútól retteg a Pentagon – keveslik a rakétákat, gyártási dömpinget rendeltek el
A Pentagon aggódik a rendelkezésre álló amerikai fegyverkészletek alacsony szintje miatt, és ezért minden eszközzel arra ösztönzik a rakétagyártókat, hogy gyorsítsák fel a termelést. A Munitions Acceleration Council keretében a védelmi minisztérium és a gyártók képviselői tárgyalóasztalhoz ültek, a cél pedig az, hogy az Egyesült Államok felkészüljön egy esetleges háborúra Kínával.
A tárgyalásokat Pete Hegseth védelmi miniszter és Dan Caine vezérkari főnök kezdeményezték, olyan nagy fegyvergyártókkal, mint a Raytheon, a Lockheed Martin és az Anduril Industries.
A hangsúly a Patriot rakétákon és az SM–6-on van, amelyek stratégiai fontosságúak a csendes-óceáni térség védelmében.
A Pentagon szóvivője, Sean Parnell a Wall Street Journalnak elmondta, hogy az erőfeszítés „példátlan együttműködés a védelmi ipar és a Pentagon vezetői között”. A gyártók, köztük a Lockheed Martin és a Raytheon, már bővítik gyáraikat, növelik a készleteket és felvesznek új dolgozókat. Ugyanakkor a költségek és a logisztikai akadályok jelentősek: egyetlen rakéta összeállítása akár két évet is igénybe vehet, és a minősítés több hónapig, százmillió dolláros beruházásokkal jár.
A Trump-kormány 25 milliárd dollárt biztosított erre az elkövetkező öt évben, de elemzők szerint ez a Pentagon ambiciózus céljainak eléréséhez messze nem elegendő. A Lockheed nemrég egy tízmilliárd dolláros szerződést írt alá a PAC-3 rakéták gyártására, de a hadsereg végső célja, hogy évente majdnem négyszer annyi Patriot készüljön, mint most.
A Pentagon az ellátási láncokat is gatyába rázná
A gyártási láncok feltérképezése, a beszállítók több szintjének ellenőrzése és a technológia licencelése harmadik gyártóknak mind része a stratégiának. A Boeing például egy rakétaorrban található keresőt gyárt, amely korábban a Patriot-termelés szűk keresztmetszetét jelentette. Most 35 ezer négyzetlábnyi gyárbővítéssel és új felszereléssel növelik a kapacitást.
A Pentagon célja, hogy a következő években „masszívan átformálja, hogyan vásárolja a fegyvereit”, mondta Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg titkára. Az irányvonal világos: a csúcstechnológiás rakétákból soha ne legyen hiány, ha egy kínai konfliktus hirtelen a levegőben lóg.
Kína nagy engedményt tett, enyhülni látszanak a kínai-amerikai kereskedelmi feszültségek
Kína gesztust tett Donald Trumpnak, a jövőben nem fog különleges bánásmódot kérni a fejlődő ország státuszára hivatkozva a Kereskedelmi Világszervezetben. Ez új lendületet adhat a WTO-ban elakadt reformoknak, és csökkentheti a feszültséget az Egyesült Államokkal.
