A Pentagon aggódik a rendelkezésre álló amerikai fegyverkészletek alacsony szintje miatt, és ezért minden eszközzel arra ösztönzik a rakétagyártókat, hogy gyorsítsák fel a termelést. A Munitions Acceleration Council keretében a védelmi minisztérium és a gyártók képviselői tárgyalóasztalhoz ültek, a cél pedig az, hogy az Egyesült Államok felkészüljön egy esetleges háborúra Kínával.
A tárgyalásokat Pete Hegseth védelmi miniszter és Dan Caine vezérkari főnök kezdeményezték, olyan nagy fegyvergyártókkal, mint a Raytheon, a Lockheed Martin és az Anduril Industries.
A hangsúly a Patriot rakétákon és az SM–6-on van, amelyek stratégiai fontosságúak a csendes-óceáni térség védelmében.
A Pentagon szóvivője, Sean Parnell a Wall Street Journalnak elmondta, hogy az erőfeszítés „példátlan együttműködés a védelmi ipar és a Pentagon vezetői között”. A gyártók, köztük a Lockheed Martin és a Raytheon, már bővítik gyáraikat, növelik a készleteket és felvesznek új dolgozókat. Ugyanakkor a költségek és a logisztikai akadályok jelentősek: egyetlen rakéta összeállítása akár két évet is igénybe vehet, és a minősítés több hónapig, százmillió dolláros beruházásokkal jár.
A Trump-kormány 25 milliárd dollárt biztosított erre az elkövetkező öt évben, de elemzők szerint ez a Pentagon ambiciózus céljainak eléréséhez messze nem elegendő. A Lockheed nemrég egy tízmilliárd dolláros szerződést írt alá a PAC-3 rakéták gyártására, de a hadsereg végső célja, hogy évente majdnem négyszer annyi Patriot készüljön, mint most.
A gyártási láncok feltérképezése, a beszállítók több szintjének ellenőrzése és a technológia licencelése harmadik gyártóknak mind része a stratégiának. A Boeing például egy rakétaorrban található keresőt gyárt, amely korábban a Patriot-termelés szűk keresztmetszetét jelentette. Most 35 ezer négyzetlábnyi gyárbővítéssel és új felszereléssel növelik a kapacitást.
A Pentagon célja, hogy a következő években „masszívan átformálja, hogyan vásárolja a fegyvereit”, mondta Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg titkára. Az irányvonal világos: a csúcstechnológiás rakétákból soha ne legyen hiány, ha egy kínai konfliktus hirtelen a levegőben lóg.
Kína nagy engedményt tett, enyhülni látszanak a kínai-amerikai kereskedelmi feszültségek
Kína gesztust tett Donald Trumpnak, a jövőben nem fog különleges bánásmódot kérni a fejlődő ország státuszára hivatkozva a Kereskedelmi Világszervezetben. Ez új lendületet adhat a WTO-ban elakadt reformoknak, és csökkentheti a feszültséget az Egyesült Államokkal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.