A hazai szélenergia-kapacitások tervezett erőteljes bővítése, később pedig az új paksi atomerőműblokkok telepítése miatt villamosenergia-rendszerünknek a mostaninál érdemben nagyobb szabályozható erőművi kapacitásokra van szüksége – állítja egy az MVM Zrt.-nél készült tanulmány. Ezek nélkül ugyanis rendkívüli mértékben megnőne a rendszerszabályozás költsége, ráadásul a keletkezett problémák hosszú távon meg sem oldódnának.
A szabályozás módja és gazdaságossága ráadásul már most is kifogásolható: az áramtúlkínálat miatt az év első negyedében 44-szer kellett visszafogni a legolcsóbb áramtermelőnk, a paksi atomerőmű teljesítményét, s a szabályozásra használt többi erőművünk többségét sem erre a funkcióra tervezték.
Áramtúlkínálatot a kisebb kereslet mellett (az uniós vállalásaink miatt) kötelezően átveendő energia mennyiségének növekedése okozhat. Ilyen a hővel kapcsoltan termelt, illetve megújulókból előállított áram. Miközben az utóbbin belül a biomaszsza-alapú termelés tervezhető, a szélalapú áram megjelenése már jóval bizonytalanabb. Viszont azonnali szabályozást követel.
„Az utóbbi években a szabályozási költségek rendre az előző évi másfél-kétszeresére nőttek” – mutat rá a tanulmány. Szeredi István, az MVM szakértője által összeállított dolgozat szerint a megoldást egy gyors szabályozású, rendszerszemléletű erőmű építése jelentené. A feltételeknek a vizsgálatok alapján leginkább egy piaci alapon működtetendő, két lépcsőben telepíthető, két 600 megawattos blokkból álló szivattyús-tározós erőmű felelne meg.
A következtetésre a szerzők a lehetséges megoldások kapacitásainak, tárolóképességének, a kiadott villamos energiára vetített egységköltségének, rendszerszintű szolgáltatásokra való képességének összevetésével jutottak.
Az MVM maga is telepítene szivattyús-tározós erőművet. Az ehhez szükséges elsődleges energiaforrás-választási engedélyt már több mint két éve megkapta a Magyar Energia Hivataltól (MEH), helyszínt azonban még nem választott. Többéves vizsgálatai alapján – a legkisebb környezeti beavatkozás elvét is szem előtt tartva – a Dunakanyart és a dél-zempléni térséget minősítette a legígéretesebbnek. Ez egybeesik az illetékes hatóságok prioritásaival is.
A Dunakanyar mellett az szól, hogy nem kell hozzá alsó tározót létesíteni, mert ezt a szerepet maga a Duna is betöltheti, a Zemplénben pedig az egykori bányák üregei kínálnak a tározáshoz üregeket. A szivattyús-tározós erőmű ugyanis két tározóból áll: a fölöslegben mutatkozó árammal az alsóból a fölsőbe szivattyúzzák a vizet, amelyet nagyobb áramigény esetén egy vízerőművön keresztül leengednek az alsóba.
„Bármilyen tározós erőmű alkalmas a rendszer szabályozásának javítására” – mondta lapunknak Oroszki Lajos, a Mavir Zrt. vezérigazgató-helyettese. A szivattyús mellett léteznek akkumulátoros, levegősűrítéses, valamint hidrogén-előállításos és -visszaalakítós megoldások is. „Mi lennénk a legboldogabbak, ha épülne például szivattyús-tározós erőmű, de a mostani sok jelentkező közül nem igazán látjuk, melyikük lenne igazán elkötelezett” – tette hozzá Oroszki Lajos.
Vannak ugyanakkor a fentinél kisebb költségigényű eszközök is a mostaninál nagyobb szélerőmű-kapacitás kezelésére, erről nemrég készült egy Mavir-tanulmány. E szerint be kellene vonni a szélparkokat is a Mavir szabályozó rendszerébe, azaz szükség esetén utolsóként le lehetne állítani azokat (például éjjel, amikor alacsony a fogyasztás).
Hujber Ottó: Várni kell
Az MVM mellett – mint arról beszámoltunk – három másik társaság is kapott már előzetes energiaforrás-választási engedélyt: a Szinerg 640 Kft., amelynek közvetlen és közvetett tulajdonosa a H Invest Ltd. amerikai (Delaware) offshore cég, a D100 Invest Kft., amely két hazai magánszemély, Vermes György és Czellér András tulajdona, és a negyedik a SZET Kft., melynek többsége az Intertraverz Zrt.-é.Utóbbi nevében Hujber Ottó, a négy vezető tisztségviselő egyike lapunknak elmondta: az erőmű-beruházást a jelen gazdasági körülmények mellett csak lehetőségnek tekintik. Talán másfél év múlva lesz érdemes visszatérni rá.
Utóbbi nevében Hujber Ottó, a négy vezető tisztségviselő egyike lapunknak elmondta: az erőmű-beruházást a jelen gazdasági körülmények mellett csak lehetőségnek tekintik. Talán másfél év múlva lesz érdemes visszatérni rá. -->
