Miközben az északi pajzs az utolsó centimétereket rótta, a déli alagút gyűrűi között a szakmai vezetők, a beruházás által érintett szervezetek és önkormányzatok, valamint a sajtó képviselői elsőként sétálhattak át Budáról Pestre, több mint harminc méteres mélységben a folyómeder alatt.
Mint ismeretes, elsőként a déli alagútépítő pajzs érte el a Fővám téri állomást hathetes Duna alatti útját követően június 29-én. Északi párja a biztonságos haladás érdekében csak ezt követően, július 6-án indult el a Budát és Pestet összekötő 300 méteres szakaszra.
A déli fúrószerkezet meder alatti haladása során szerzett tapasztalatokat is felhasználva munkája már csak egy hónapig tartott. A pajzsok ilyenkor szokásos karbantartása és az Etele téri pajzskiszolgáló berendezések áttelepítése a Szent Gellért térre még néhány hetet igénybe fog venni, így az első pajzs várhatóan szeptember elején fog elindulni a Kálvin tér felé.
A Duna alatt is közel ugyanolyan sebességgel és biztonsággal tudtak a pajzsok haladni, mint ahogy normál körülmények között, beépített felszín alatt haladtak. A 2-es metró Kossuth tér és Batthyány tér közötti, folyó alatti szakaszának építése közel egy évig tartott. Akkor keszonban kellett dolgozniuk a pajzsos szakembereknek, a keményebb kőzeteken való áthaladást robbantás kísérte, ráadásul gyakran metán szivárgott a munkatérbe, ami az életüket is veszélyeztethette.
A 4-es metró építésénél alkalmazott technológia már merőben más. A pajzs zárt homlokmegtámasztású, amely véd a vízbetörés ellen, a marótárcsát pedig szinte egy gombnyomással a folyamatosan változó talajviszonyokhoz tudja igazítani a pajzs kezelője. Ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a hatalmas, több mint száz méter hosszú szerkezetek - a folyómeder legmélyebb pontja alatt csupán néhány méterre haladva - ilyen rövid idő alatt és ennyire zökkenőmentesen érték el a pesti oldalt.
[enews_gallery id='149726']
