Védővám az orosz autóiparnak

Az orosz kormány azt tervezi, hogy meghosszabbítja az importált autókra kivetett igen magas, 30 százalékos vám szeptember

1-jén lejáró hatályát – írta a RIA Novosztyi hírügynökség. Úgy látszik, Moszkva inkább ezt az utat választja az úgynevezett roncsautóprogram helyett. Az Orosz Járműipari Szövetség azonban már egy hónapja figyelmeztetett, hogy mivel több mint ötven százalékkal zuhant a személyautó- és a kishaszonjármű-piac, az állami vásárlásösztönző program nélkül összeomlik az iparág.

Az ipari és kereskedelmi minisztérium adatai szerint a vámszint az ottani gyártású autók forgalmának emelkedését eredményezte Oroszországban, ez természetesen a fogyasztási adóból származó állami bevételeket is növelte. Így míg az Oroszországban készült modellek aránya januárban még csak 43 százalék volt, júniusra már 61 százalékra nőtt a részesedésük. A magas vámszint nem csupán a honi márkákat segítette, hanem a helyben készülő külföldi márkák modelljeit is. Januárban például 31 200 új autót hoztak be, és

18 200 készült a külföldi cégek oroszországi gyáraiban. Júniusra 37 ezer fölé nőtt ugyan az importkocsik száma, ám a nem orosz cégek gyáraiból 58 800 autó került a piacra.

A krízis nagyban segítette az orosz gyártókat a piaci részesedés növelésében. Igaz, az eladások korábban nem tapasztalt ijesztő mértékben csökkentek, ám a legnagyobb orosz cég, az AvtoVAZ az év eleje óta 25,5-ről 30 százalékra növelte piaci részesedését.

Ha a kormányzati szándékok szerint fennmarad a személyautókra kivetett magas vámszint, az év végéig tovább erősödhetnek az ottani gyártású modellek pozíciói. Arról nem is beszélve, hogy a vámterhek csökkentése miatt sok helyi gyár tovább mérsékelheti a termelést, ennek persze a foglalkoztatottság látná kárát – foglalta össze Alekszander Agibalov, az AG Capital brókercég ügyvezető igazgatója.

Eközben az orosz piacon több világmárka is lefékezte a helyi beruházásait, illetve szüneteltette már működő gyárának a termelését. Így például a Toyota augusztus első két hetében szabadságra küldte a Szentpétervár közelében lévő 750 fős gyára munkásait, az első fél évben összesen három hétig függesztették fel a termelést. A múlt hónapban a Fordnak szintén a régióban lévő gyára állt három hétig a májusi tíznapos kényszerszünet után.

Júniusban pedig szentpétervári beruházása felfüggesztéséről döntött a Suzuki Motor Corporation. A RIA Novosztyi szerint a döntés oka csak részben a válság; a japánokat az is elbizonytalanította, hogy jelentősen esett gyártmányaik eladása az orosz piacon. A szentpétervári hatóságok ugyanakkor vállalták, hogy fenntartják a Suzuki számára a gyárépítésre kijelölt területet, azt remélve, hogy a japán cég egy éven belül mégis belevág a bizonytalan időre elhalasztott beruházásba. A két éve aláírt szerződés szerint a gyár évi harmincezer autó kibocsátására lenne alkalmas kezdetben, 2012-re a kapacitás elérné az ötvenezer, később pedig akár a százezer darabot. Az első lépcső bekerülési költsége a tervek szerint 85 millió euró lenne.

A fentiek olyannyira nem előzmény nélkül következtek be, hogy már januárban az orosz autópiac 40-50 százalékos esését jósolta az AvtoVAZ. Most pedig arról érkezett hír, hogy az orosz kormány összevonná a több mint 50 milliárd rubeles adósságállományt felhalmozott AvtoVAZ-zal a szintén komoly bajban lévő teherautógyárat, a Kamazt, amelynek 10 százalékát megvásárolta a Daimler AG. A 25 százalékig a Renault tulajdonában lévő AvtoVAZ tavaly 24,7 milliárd rubeles (799 millió dollár) veszteséget szenvedett el, míg egy évvel korábban nyeresége még 3,7 milliárd rubelre rúgott. A két nyugati befektetővel még nem egyeztettek. DK

A 115 ezer darabos júliusi eladási szint 58 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyi azonos időszakban elértnél, és ez volt a negyedik hónap, amikor a forgalom csökkenése meghaladta az 50 százalékot.

A 115 ezer darabos júliusi eladási szint 58 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyi azonos időszakban elértnél, és ez volt a negyedik hónap, amikor a forgalom csökkenése meghaladta az 50 százalékot.-->