Intő példa Magyarországnak: megpróbál leválni az orosz atomenergiáról az uniós ország, azonnal eltűnt 240 ezer háztartásnyi áram – baj van a nyugati reaktorok építésével
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA bulgáriai Kozloduj atomerőmű hat blokkjából jelenleg kettő működőképes, azonban folyamatban van egy bővítés, aminek köszönhetően hamarosan megduplázódhat az üzem teljesítménye.
A tervezett két új blokk jelenleg az előkészítési fázisban van, tehát amíg az amerikai technológiára épülő új egységek termelésre kész állapotban lesznek, addig az ország kénytelen elhalasztani az Oroszországról történő tejes leválást, amennyiben a döntéshozók nem kívánják kockáztatni a lakosság energiaellátásának biztonságát.
Az orosz atomtechnológiáról való leválás folyamata
A Kozloduj két jelenleg is működő blokkja orosz VVER-1000 típusú reaktorokkal üzemel. A karbantartáshoz és a biztonságos termeléshez szükséges
- alkatrészek,
- speciális acéltermékek,
- valamint technikai támogatás számottevő része továbbra is Oroszországból érkezik és kizárólag onnan beszerezhető.
Ezért volt szükséges a bolgár Minisztertanácsnak ismét az uniós szankciókban szereplő derogációs lehetőséggel élni. Ez lehetővé teszi, hogy az atomerőmű a vonatkozó rendelet egyes korlátozásai alól mentesüljön.
A nukleáris iparban az átallás nem hajtható végre egyik napról a másikra, mivel minden berendezés, alkatrész, valamint alkalmazott technológiai hosszú engedélyeztetési és biztonsági folyamatokon megy keresztül mielőtt beépítésre kerül. Ebből adódóan hiába van meg a politikai akarat, a gyakorlatban az irányváltáshoz idő kell, főleg ha az adott ország energiatermelésében az érintett üzem nagy szerepet játszik.
A Kozloduj esetében éppen ez a legfőbb probléma. Amellett, hogy az atomerőművek megbízhatóan termelnek számottevő mennyiségű elektromos áramot, képesek az időjárási tényezőktől függetlenül stabilizálni a villamoshálózatot is.
Bulgária áramtermelésének a két orosz blokk megközelítőleg a 41 százalékát adja. 2024-ben az erőmű éves termelése a Bulgarian Energy Holding adatai szerint 15 777 TWh volt. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a nehézkes alkatrészellátás miatt az atomerőmű 6-os blokkját a 2025-ös nagyjavítást követően több alkalommal is le kellett állítani a gőzfejlesztői szeparátor membránjainak meghibásodása miatt.
A váratlan események következtében - még óvatos becslések szerint is - legalább 600 GWh villamosenergia-termelés eshetett ki a rendszerből, amelynek következtében megközelítőleg 60 millió eurós kár keletkezett.
Nem csoda, hogy Bulgáriában azonnal heves politikai és szakmai viták kezdődtek az orosz leválással kapcsolatban. A szakértők egy része szerint a folyamatos leállások összefüggésben állhatnak a nem megfelelő minőségű, helyettesítő alkatrészek alkalmazásával. A helyzetet némileg árnyalja ugyan, hogy a hibák mind a szekunder körökben történtek, így nukleáris biztonsági esemény nem történt, de az anyagi károk így is tetemesek.
A tervezett új reaktorok
A két új tervezett blokk amerikai technológiát alkalmaz majd, a tervek szerint két darab Westinghouse AP1000 reaktor kerül majd beépítésre, amelyek együttes kapacitása megközelítőleg 2300 megawatt lesz. A kivitelezési munkálatokat a dél-koreai Hyundai Engineering & Construction végzi majd.
A szakértők egy része mindeközben nem tartja jó ötletnek a nyugati és orosz technológiák keveredését, főleg úgy, hogy egy harmadik országot vonnak be a kivitelezésbe. A rendelkezésre álló információk alapján a beruházás költsége jelenleg 17–18 milliárd eurónál tart, miközben a projekt körül egyre több finanszírozási és ütemezési bizonytalanság tapasztalható, sőt úgy tűnik már maga az energiaügyi miniszter is szkeptikus:
Bulgáriának el kell kerülnie a más országokban megfigyelhető negatív tapasztalatokat, amelyek a nukleáris beruházásokat kísérik
− mondta a politikus, aki ezzel feltehetően a Westinghouse projektjeit jellemző csúszásokra utalt.
A magyar párhuzam
A bolgár történet nem csupán lokális jelentőségű, sokkal inkább egy fontos figyelmeztetés az egész Európai Unió számára. A politikai döntéseket megelőzően - ez különösen igaz az energiabiztonságot érintő kérdésekben - fontos lenne a szakmai párbeszéd, mivel ezáltal a negatív következmények hatása nagyobb valószínűséggel lenne minimalizálható.
Magyarország szempontjából az eset azért különösen aktuális, mivel az áprilisi politikai fordulatot követően Tisza-kormány elrendelte a Paks II. projekt teljeskörű átvilágítását. A jelenleg üzemelő négy blokk, valamint a tervezett 5-ös és 6-os is, hasonlóan a Kozlodujhoz, VVER technológiát használ, illetve használna.
